Economx

(Magyar Közlöny 1998/121. szám)
Egyéb szervezetek
A 219/1998. (XII. 30.) kormányrendelet szabályozza a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait. Egyéb szervezetnek minősül: a lakást, a nyugdíjasházat, az üdülőt, a személygépkocsi-tárolót, a műhelyt vagy üzlethelyiséget építő és fenntartó szövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány (ideértve a közalapítványt is), az ügyvédi iroda, a víziközmű-társulat, az erdőbirtokossági társulat, a közhasznú társaság, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet és a Műsorszolgáltatási Alap.
Az egyéb szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, december 31-i fordulónappal, illetve a megszűnés napjával köteles beszámolót készíteni. A beszámoló formáját a végzett tevékenység, az éves bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés rendszere határozza meg. Az egyéb szervezet választhat a számviteli törvényben meghatározott éves beszámoló, illetve a rendelet mellékleteiben előírt beszámolók között. Amennyiben az egyszeres könyvvitel helyett a kettős könyvvitelt választja, ez a beszámolókészítési kötelezettség módosulását vonja maga után. A könyvvezetés rendszere év közben nem változtatható meg, áttérni csak január 1-jével lehet. Az egyéb szervezet beszámolója egyszeres könyvvitel esetén egyszerűsített beszámoló, kettős könyvvitel esetén egyszerűsített éves beszámoló. Az egyszerűsített beszámoló részei az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés, az egyszerűsített éves beszámoló részei pedig a mérleg és az eredménykimutatás. A közhasznú szervezet éves beszámolója mérlegből és közhasznú eredménykimutatásból, eredménylevezetésből, továbbá tájékoztató adatokból áll. Minden közalapítvány és közhasznú társaság - függetlenül attól, hogy közhasznúvá minősítették-e vagy sem -, illetve a Műsorszolgáltatási Alap köteles beszámolójának felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként bejegyzett könyvvizsgálót, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaságot megbízni. A többi, kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenység éves árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában meghaladja az 50 millió forintot, a tárgyévet követő évtől köteles könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot megbízni beszámolójának felülvizsgálatával.
Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások
A 220/1998. (XII. 30.) kormányrendelet módosította a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének szabályait. Változtak a jogszabályban szereplő fogalmak meghatározásai, a mérlegtételek tartalma. Új szabály, hogy év közben a hitelintézetnek a kinnlevőségeket legalább negyedévenként minősítenie kell és a céltartalék állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő növelését (céltartalékképzés) vagy csökkentését (céltartalék-felszabadítás) az egyéb ráfordítások növekedéseként vagy csökkenéseként kell elszámolnia. A kockázati céltartalékképzést akkor is el kell számolni ráfordításként, ha emiatt a hitelintézet veszteséges lesz. A kockázati céltartalék felhasználását az egyéb bevételek között kell elszámolni.