Idén csökken a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék

Meghatározások: az értelmező rendelkezések között változott több fogalom tartalma. 1999-től társas vállalkozásnak kell tekinteni a közös vállalat és az egyesülés előtársaságát is.
A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban foglalkoztatott külföldi személy esetén az e törvény szerinti általános járulékalap (4. paragrafus 1. pont) hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér tekintendő járulékalapnak.
Biztosítási jogviszony: a végkielégítéssel megszerzett biztosítási jogviszony időtartamát maximálták. A biztosítási idő annyi hónappal növekedhet, ahány havi a kifizetett végkielégítés, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal.
Nem szünetel a biztosítás a táppénzfizetés, illetve a sorkatonai szolgálat ideje alatt.
Szolgálati idő szerezhető: ha a foglalkoztató külföldön foglalkoztatja a biztosított magánszemélyt, a foglalkoztató vagy a biztosított megállapodás alapján vállalhatja az 1996. december 31. és az 1999. január 1. közötti időtartam szolgálati időként történő elismerése végett az említett időszakban érvényes mértékű nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék egyösszegű, utólagos megfizetését. A megállapodás megkötésére és a járulékfizetés egyösszegű, utólagos teljesítésére 1999. június 30-áig van lehetőség.
Járulékváltozások: a legnagyobb mértékű csökkenés a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékban következett be. A tavaly hatályos törvény szerint 1999-ben 38, 2000-ben 37 százalékos tb-járulékot kellett volna fizetni, ehhez képest a jogalkotó 1999-re mindössze 33, 2000-re 32 százalék megfizetését írja elő. Ebből a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 1999-ben 22, 2000-ben 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék mindkét évben 11 százalék.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a foglalkoztatónak, valamint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozónak baleseti járulékként az eddigi 10 százaléknak csak a felét, 5 százalékot kell megfizetnie.
A magánnyugdíjpénztár tagjának nyugdíjjárulékként az eddigi egy helyett kettő százalékot kell fizetnie, de ez mégsem jelent neki többletterhet, mert a magánnyugdíjpénztárba fizetendő tagdíja marad a járulékalapot képező jövedelmének 6 százaléka, és nem emelkedik a tavaly előre jelzett 7 százalékos mértékre.
A szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás esetén a minimálbér alapulvételével számított 31 százalékos mértékű nyugdíj-biztosítási járulék 30 százalékra csökkent. Ezt a járulékfizetést az igazgatási szervvel kötött megállapodás alapján az érintett helyett más szerv vagy személy is átvállalhatja. Ha a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapja után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie. E rendelkezést alkalmazni kell a végkielégítéssel szerzett biztosítási időre is, feltéve, hogy a végkielégítéssel megszűnt munkaviszonyában a munkaideje elérte a heti 36 órát.
Bevallások és határidők: a foglalkoztató a járulékok alapját és összegét a tárgyhónapot követő hó 10-e helyett 12-éig állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. Egyidejűleg írásban tájékoztatja a biztosítottat az utána fizetett és tőle levont járulékokról és tagdíjról.
Az egyéni vállalkozó akkor köteles összesítő bevallást benyújtani, ha a járulékalapot képező jövedelmének a havi összege meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. Ha ez alapján bevallási kötelezettsége nincs, a járulékigazgatóság a tárgyhavi kötelezettségét a minimálbér figyelembevételével állapítja meg és írja elő.
Az az egyéni vállalkozó, akinek van egy legalább heti 36 órát elérő munkaviszonya vagy közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (az említett hallgató az egészségbiztosítási járulékot is), illetőleg a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot negyedévente vallja be és fizeti meg, a negyedévet követő hó 10-e helyett 12-éig.
Ha a magán-nyugdíjpénztári tag egyéni vállalkozó is, az előzőek szerint köteles bevallást benyújtani és a tagdíjat megfizetni.
Elszámolások: az igazgatási szerv akkor küld folyószámla-egyenleget, ha a tartozás vagy túlfizetés összege az 500 forint helyett az 1000 forintot meghaladja. Tartozás esetén a felszámított késedelmi pótlékot külön ki kell mutatni. Az illetékes igazgatási szerv a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján indított eljárásban megállapított elmaradt járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelés kapcsán befolyt összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a magánnyugdíjpénztárak között a követelés arányában osztja meg.
Ha a biztosított mulasztásából kifolyólag a foglalkoztató nem vagy nem megfelelő összegben vonta le a járulékokat vagy a tagdíjat, azt a munkabéréből vagy egyéb juttatásából levonhatja.
Ha a foglalkoztató tb-kifizetőhelyet tart fenn, a bevallott járulékok terhére elszámolhatja az általa folyósított társadalombiztosítási ellátásokat és a hatáskörébe utalt egyéb ellátásokat, a kifizetőhelyet megillető költségtérítés összegét, és csak a különbözetet kell megfizetnie. A bevallott ellátás az illetékes igazgatási szerv által folyósított ellátásnak minősül, a folyósítás időpontjának a fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét kell tekinteni.
Amennyiben a tárgyhónapban a folyósított ellátás összege meghaladja a fizetendő járulékok összegét, a foglalkoztató választhat, hogy a különbözetnek a megtérítését kéri vagy a következő hónap(ok)ban fizetendő járulékok összegénél érvényesíti.
Ha az ellátást folyósító szerv az ellátás jogosulatlan igénybevételét, illetve a költségtérítés jogosulatlan elszámolását állapítja meg, erről a visszafizetési kötelezettséget előíró határozat megküldésével értesíti a járulékot beszedő szervet. Az összeget a szerv az értesítés alapján kötelezettségként előírja és beszedi.
Munkaadói járulék: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szabja meg a munkaadói járulék mértékét. Ennek módosítása is a Tbj. keretében történt meg. A munkaadói járulék mértéke 4-ről 3 százalékra csökkent. A mértékén kívül a járulék alapja is megváltozott. Eddig munkaadói járulékot kellett fizetni a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt, a Tbj. 20, paragrafusa alapján társadalombiztosítási kötelezettség alá eső jövedelem után.
1999-től a munkaadói járulék alapja a munkaviszony alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény, kereset, valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá az szja szerint köteles természetbeni juttatás, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka.
HALMAI ANIKÓ