Perindításhoz háromnegyedes szótöbbség kell

A régebbi szabályozás idején különösen bonyolult helyzetet teremtett, ha a bíróság a kizárásról szóló határozatot később megsemmisítette, és a tagsági jogokat helyreállította. Előfordult, hogy a kizárt tag üzletrészét értékesítették, de azután a bíróság a kizárt tagot visszahelyezte a társaságba, és így vitássá vált, hogy a tagsági jogok a régi vagy az új tagot illetik meg.
A jelenleg hatályos társasági törvény szerint a társaság tagját csak bíróság zárhatja ki, a társaságnak a tag ellen indított keresete alapján. A társaságból az a tag zárható ki, akinek bennmaradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A törvény nem határozza meg, hogy erre mikor kerülhet sor, ezért a bíróság mindig az adott ügy körülményeinek vizsgálata alapján dönti el, hogy a tag tevékenysége mennyiben veszélyezteti a társaság céljainak elérését.
A tag kizárására irányuló kereset előterjesztését meg kell előznie a társaság döntésének, amelyben a tagok a per megindításáról határoznak. A perindításhoz háromnegyedes szótöbbség szükséges; a kizárással érintett tag nem szavazhat. Korábban súlyos bonyodalmakat okozott, hogy kétszemélyes társaságban egyik tag kizárta másikat, majd fordítva, mert a kizárással érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhatott. Az új szabályok szerint nem zárható ki a tag, ha a társaságnak csak két tagja van. Ebből viszont az következik, hogy alaposan meg kell fontolni, hogy kivel alapítunk céget, mert két tag esetében az egyik nem "szabadulhat meg" kizárással a másiktól.
Korábbi társasági törvényünk szerint előfordulhatott az is, hogy két 1-1 százalékos szavazataránnyal rendelkező tag kizárta a 98 százalékos szavazati aránnyal rendelkező harmadikat. A hatályos törvény szerint nem zárható ki az a tag, aki legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik, és nem indítható kizárásra irányuló per a részvényes ellen sem. Sokszor előfordult az is, hogy a tag kizárásával kapcsolatos perek évekig elhúzódtak. Az újabb társasági törvény szerint a bíróságoknak a tag kizárására irányuló perekben mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban soron kívül kell eljárniuk, ami azt jelenti, hogy a bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bíróságra való érkezésétől számított tizenötödik napra ki kell tűznie.
A tag kizárására irányuló peres eljárások gyorsabbá tételét szolgálja az a szabály, mely szerint a perindítást elhatározó társasági határozattal szembeni külön felülvizsgálati per nem kezdeményezhető. Mindaddig, amíg a bíróság jogerős döntést nem hoz, addig a kizárással érintett tag tagsági jogait változatlanul gyakorolhatja, részt vehet a társaság legfőbb szervének ülésén, élhet szavazati jogával, kivéve, ha a bíróság a tagsági jogok gyakorlását a per jogerős elbírálásáig felfüggeszti, de a felfüggesztés sem érinti a tagnak az adózott eredmény felosztása során reá eső részhez való jogát.
A felfüggesztés időtartama alatt a társasági szerződést nem lehet módosítani, újabb tag kizárása nem kezdeményezhető, a társaság nem alakulhat át, és nem hozható döntés a társaság megszűnéséről. Az eljárási szabályok változtatásával valószínűleg gyorsabbá válnak a tag kizárására irányuló peres ügyek, ezzel együtt szerencsésebb, ha a tagok vitás kérdéseiket peres eljárás nélkül tudják rendezni. Lényeges azonban kiemelni, hogy az új törvény szabályai csak azokra a társaságokra vonatkoznak, amelyek az új törvény hatálybalépése után alakultak, vagy amelyek a társasági szerződésüket az új törvénynek megfelelően módosították.
PAPP GÁBOR ÜGYVÉD