Küszöbön a médiatörvény módosítása

Bár az audiovizuális szektorra vonatkozó hatályos magyar jogi szabályozás nagymértékben megfelel a közösségi előírásoknak, a magyar kormány vállalta, hogy a teljes megfelelést legkésőbb a csatlakozás időpontjáig biztosítja. A közösségi jogban a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó egyes tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/552/EGK irányelv tartalmaz lényeges előírásokat az olyan műsorszolgáltatókra - azaz a televíziós műsorok előállítóira és a nézőközönség felé továbbítóira - nézve, akik műsorainak vételkörzete átnyúlik a tagállamok határain. Az irányelv azon túl, hogy tartalmaz néhány definíciót (műsorszolgáltató, televíziós reklám, szponzorálás, televíziós vásárlás stb.), meghatározza, hogy mely tagállam jogát kell alkalmazni az egyszerre több tagállamban készített, illetőleg ott fogható műsorok szolgáltatójára. Előírja továbbá, hogy az európai műsorgyártást és műsorforgalmazást előnyben kell részesíteni, ezentúl reklám- és műsortámogatási korlátozásokat, illetőleg a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket vezet be.
A magyar szabályozásban a médiatörvény tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket, ám az irányelvben foglaltakkal nem teljesen azonos módon. Az unióbeli tagságra való felkészülés során ugyanakkor szem előtt kell tartani olyan egyéb nemzetközi kötelezettségeket is, amelyeket Magyarország az Európa Tanácsban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) vállalt. Ezek közül problémát az európai közösségi jogi követelményekkel való összhang szempontjából csupán ez utóbbi szervezetben vállaltak jelentenek, hiszen OECD-beli tagságunkból eredően kereskedelmi liberalizációt vagyunk kötelesek biztosítani többek között a filmek forgalmazásában. Ez a kötelezettségünk szemben áll az európai gyártású művek televíziós műsorbeli preferálásának kötelezettségével.
Az említett problémás műsorszerkezeti követelményektől eltekintve az egyéb nemzetközi kötelezettségek is bevezethetők a magyar szabályozásba a médiatörvény módosításával. A tervezet új fogalmakat vezet be (európai mű, televíziós vásárlás), a törvény hatályát kiterjeszti a műsortovábbítás egyéb módjaira (műsorszétosztás), új reklám- és műsortámogatási korlátozásokat vezet be, és gondoskodik a kiskorúak védelme érdekében a műsorszámokra alkalmazandó jelrendszer kialakításáról. A kiemelt érdeklődésre számot tartó események nyomon követése érdekében továbbá korlátozza a kizárólagos közvetítési jogok gyakorlását; e rendelkezéseket azonban csupán bizonyos türelmi idő elteltét követően rendeli alkalmazni. Végül az európai gyártást és forgalmazást - még a magyarországi gyártással szemben is - előnyben részesítő műsorszerkezeti követelményekről és az állampolgársági alapon történő diszkrimináció eltörléséről is rendelkezik a törvényjavaslat. Ezek az előírások azonban - éppen az említett problémák miatt, továbbá a magyar kultúra és filmgyártás lehető leghoszszabb ideig történő támogatása érdekében - csak a csatlakozás időpontjától lépnének hatályba.
TELEKI ZSUZSA, AZ IM EKJF MUNKATÁRSA