Kétmillió forint maradt az adómentesség határa

Az alanyi adómentesség értékhatára továbbra is 2 millió forint marad, kivéve az átalányadózást választó magánszemélyeket, akiknek esetében ez az összeg 4 millió forint. Mivel az átalányadózást az előző évi adóbevallásban kell választani február 15-éig, így ezek a magánszemélyek az alanyi adómentesség választását is legkésőbb ezen időpontig jelenthetik be. Természetesen a döntést már január 1-jével meg kell hozni, hogy a számlákat az adózó eszerint állítsa ki, a határidő-módosítás csak a bejelentésre vonatkozik. Azok a magánszemélyek, akik 1999-ben meghaladták a 2 millió forintos bevételhatárt, ám a 4 milliót nem, és 2000-re átalányadót szeretnének választani, élhetnek e választás lehetőségével.
A megszűnést, átalakulást az áfa rendszere eddig nem a legjobban kezelte, hiszen az adóalany kizárólag a saját nevére szóló számla birtokában élhet az adólevonási joggal, és csak a működési időszakban, tehát a megszűnés napjáig. Az 1999. december 31-ét követő átalakulások esetén az adólevonási jog megilleti a befogadó felet akkor is, ha a számla kibocsátója időközben átalakult, és a számla még a jogelődtől származik. Tartalmi kelléke azonban az ilyen számlának az "átalakulás alatt" megjegyzés, amelyet az átalakulásról szóló döntéstől kezdve minden számlán fel kell tüntetni.
A jogutódlással megszűnő vállalkozások esetében az áfát nem kell kifizetni, hanem azt a jogutód veheti figyelembe előzetesen felszámított adóként. Több jogutód esetén egyet kell kijelölni a jogelőd levonható adójának elszámolására. Jogutód nélküli megszűnéskor csak akkor jár vissza a negatív elszámolandó adó, ha az meghatározott mértékű exporttevékenységből vagy kedvezményes adókulcsú tevékenységből ered.
Annak az adózónak, aki a tárgyidőszakban kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végzett, nem kellett áfabevallást benyújtania. Ez igaz volt akkor is, ha a bejelentett tevékenységei között tárgyi adómentes mellett adóköteles tevékenység is szerepelt, de csak a tárgyi adómentesből származott bevétele. Idén januártól a bevallási kötelezettség alól csak az a tárgyi adómentes tevékenységet végző ügyfél mentesül, akinek nincs bejelentett adóköteles tevékenysége.
Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany csak akkor köteles úgynevezett árrésadózást alkalmazni, ha úgynevezett utazási csomagot, vagyis egyszerre legalább két utazással kapcsolatos szolgáltatást értékesít. Önmagában a menetjegy vagy szálláshely értékesítése közvetített szolgáltatásnak tekintendő. Az idegenforgalmi tevékenység Ptk. szerinti teljesítési időpontja az utas visszaérkezésének a napja, tehát addig számla nem készülhet, csak számlát helyettesítő okmány. Az átvett pénz csak előlegnek minősül. A módosító rendelkezés szerint, de kizárólag az áfa szempontjából, az adófizetési kötelezettség megállapításához teljesítésnek tekintendő a részvételre jogosító úti okmányok átadása.
Az adó alapját az utankénti helyett 2000-től a pozíciószámonkénti árrésszámítással kell megállapítani, a jogszabály alkalmazkodik a kialakult gyakorlathoz és egyszerűsíti az adózó adminisztrációját. Az olyan utak vonhatók azonos pozíciószám alá, amelyek azonos településekre irányulnak és azonos tartalmú, színvonalú szolgáltatásokat kínálnak. Az árrés számításához szükséges adatok véglegessé válásáig továbbra is előkalkulációt kell végezni. Az árrésadózásból adódóan a kibocsátott számlában nem szerepelhet adómérték és felszámított adó, ezáltal az adóalap feltüntetésére sincs kötelezettség. Ennek következtében az adólevonási jog megszűnik akkor is, ha az utazást kizárólag üzleti célból vették igénybe.
HALMAI ANIKÓ, AZ APEH MUNKATÁRSA