Karitatív tanács dönt az elkobzott vámáruról

A tervek szerint azok a karitatív szervezetek kaphatnak helyet a testületben, amelyek országos hálózattal, megfelelő szállítási és raktározási kapacitással rendelkeznek, továbbá a rászorulóknak nem egy rétegét, hanem összességét képviselik. A jogszabály elfogadása után, várhatóan március elején megjelenik a végrehajtásról szóló kormányrendelet, ezt követően a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatot ír ki. Az elképzelés egyébként nem minden előzmény nélküli, hiszen az Országgyűlés gazdasági bizottsága már tavaly egy önálló indítványban javasolta a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítását.
Ennek lényege az volt, hogy a vámhatóság által lefoglalt és megsemmisítésre ítélt ruhaneműk az eddigieknél is szélesebb körben legyenek felhasználhatók karitatív és szociális célra.
A hatályos jogszabályok szerint a lefoglalt és elkobzott árut a büntetőeljárást lezáró jogerős ítéletig őrzi meg a vám- és pénzügyőrség, s utóbb a döntés függvényében rendeli el a megsemmisítést avagy az értékesítést. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint ezek a termékek döntően pénzügyi bűncselekmények, csempészet, vámorgazdaság vagy deviza-bűncselekmény következtében kerülnek a hatóság birtokába. A gyakorlat azt mutatja, hogy a lefoglalásra és elkobzásra került termékeket túlnyomórészt megsemmisítik. A tárolás, szállítás, őrzés, szakértői díj és a teljes megsemmisítés évente 150-200 millió forintot emészt fel.
D. P.