A munkáltató is kiszabhat kártérítést

Az Mt. szerint a felelősség mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, illetve amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatják: így például az őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését vagy a munkavállaló esetleges távollétének időtartamát. Fontos: a leltárhiány fennállása önmagában megalapozza a leltárfelelősséggel terhelt munkavállaló helytállási kötelezettségét, ugyanakkor a kártérítés mértékének megállapításakor a munkáltató köteles értékelni a hiány kialakulásának körülményeit.
Lényeges az is, hogy a munkáltató megtartotta-e azokat az előírásokat, amelyeket a leltárkészlet biztonságos megőrzésére vállalt, mert ha e körben a felelősség terheli, a hiánnyal kapcsolatos kártérítési kötelezettségeket csökkenteni kell.
A leltáridőszak felét elérő, illetve azt meghaladó hiányzás, távollét a felelősség alól mentesülést eredményez. A munkáltatónak azonban figyelemmel kell lennie arra is, ha a távollét nem éri el a leltáridőszak felét, de azt megközelíti, ezt a felelősség mértéke, a kártérítés meghatározása során számításba kell vennie.
A leltározás végrehajtásakor a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a munkavállaló képviseletről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki. A leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell a munkavállalóval, aki az eljárás során észrevételt tehet. A munkáltatónak a hiánnyal kapcsolatos kártérítési igényével az illetékes munkaügyi bírósághoz kell fordulnia. Azon munkáltatók esetében, ahol a kollektív szerződés meghatározta a munkavállaló kártérítési felelősségét, vagyis az összeghatárt, lehetőség van kártérítési határozat kiszabására is. Például: az adott cég kollektív szerződése 50 ezer forint összeghatárig lehetővé tette azt, hogy a munkáltató közvetlenül kártérítésre kötelezheti a munkavállalót és a leltárhiány 80 ezer forint, 50 ezer forint mértékig közvetlenül kártérítési határozatot hoz a munkáltató, 30 ezer forint érvényesítését pedig a bíróságtól kérheti. A leltárigény érvényesítési határideje a leltárfelvétel befejezését követő 60 nap, ez jogvesztő határidő. Büntetőeljárás esetén az említett határidő 30 nap, és ez a nyomozóhatóság, a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik. A szabályokkal kapcsolatban egyébként az a rendelkezés érvényesül, hogy azokat a hatálybalépést, tehát 1999. augusztus 17-ét követően kezdődő leltáridőszak tekintetében, de legkésőbb 2000. március 1-jétől kell alkalmazni. Vagyis alkalmazásukra akkor kerülhet sor, ha az előző időszakot egy közbeeső leltárral lezárjuk.
KISS FERENC MUNKAJOGÁSZ