Economx

(Magyar Közlöny, 1998/112. szám)
Január 1-jétől hatályos a közúti közlekedés szabályairól szóló, 1988. évi I. törvény módosítása. Az 1998. évi LXXIII. törvény szerint a közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely összetéveszthető a közúti jelzésekkel (azok alakjával, színével), illetőleg akadályozza a láthatóságot, alkalmas arra, hogy elterelje a közlekedők figyelmét vagy egyéb módon veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Emellett tilos elhelyezni a közút területén, a közút felett, illetőleg a közút tengelyétől számított ötven méteren - autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren - belül reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a - közvetlenül az út mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
A közlekedési hatóság a tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése alapján - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti az eltávolítást. A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja. Ezeket a szankciókat azonban csak 1999. június 1-jétől kell alkalmazni.
Az engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre (árufuvarozás, személyszállítás) vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírság összege jogosulatlan személyszállítás, illetve jogosulatlan árufuvarozás esetén 100 000 forinttól 500 000 forintig terjed.
Útépítés, magánút engedélyezése
Utat létesíteni, korszerűsíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani csak a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A hatóság bírság fizetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti azt, aki engedély nélkül épít vagy eltér az engedélyben foglaltaktól.
Kizárólag a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad a közforgalom elől elzárt magánutat megnyitni a közforgalom számára vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat elzárni a közforgalom elől. A közforgalom számára való megnyitás, illetve elzárás tényét be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Amennyiben engedélyezték az út megszüntetését és az más célra nem hasznosítható, az út kezelőjének el kell bontania azt.
A helyi (kivéve a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő) közutak részét képező járdák és gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fővárosi önkormányzat főjegyzőjének hatásköre. A fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a Fővárosi Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartozik. Amennyiben a közút építésével összefügg a járda építése, ezek engedélyezése a helyi közút építésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság feladata. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.
A közlekedési hatóság bírság fizetésére kötelezi azt az építtetőt, aki engedély nélkül épít utat, illetve engedély nélkül veszi használatba azt. A bírság az engedély nélküli útépítés esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő építésekor ötszöröséig, az engedély nélküli használatbavétel esetén pedig a használatbavételi eljárási díj ötszöröséig terjedhet. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg.
Igénybevételi díj
A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közműépítési vagy -fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni. Amennyiben a közutat nem közlekedési célból, a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelme alapján - az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi. Amennyiben a közút úttesten kívüli területét közmű építése vagy fenntartása céljából a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, meg kell fizetni az igénybevételi díjat.