BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Márciustól szigorodnak a büntető jogszabályok

Az utóbbi évek során felmerült igényeknek tesz eleget az az új törvény, amely módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.), a büntetések és intézkedések végrehajtását, valamint a szabálysértésekről szóló jogszabályokat. A módosítás elsősorban a Btk. vagyon elleni és a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályait érinti, a rendelkezések márciustól lépnek hatályba.

2000. január 11. kedd, 00:00

Az új rendelkezések közül a leglényegesebb az értékhatárok megváltoztatása és a kár büntetőjogi fogalma értelmezésének általános érvényűvé tétele. Az élet elleni bűncselekmények számának növekedése szükségessé tette az emberölés előkészülete büntetési tételének emelését. Bizonyos módosításokat más törvényi, Btk.-n kívüli szabályozásból fakadó elvárások indokoltak. Ilyen például a rendőrségi törvényben szereplő közfeladatot ellátó személyek körének, a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekménynek, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló jogszabálynak, valamint a szerzői jogi törvényben szereplő bitorlás, illetve a szerzői és szomszédos jogok megsértése tényállásának módosítása.
Az új törvény a Btk. vagyon elleni és gazdasági bűncselekményeket szabályozó rendelkezéseit illetően kiigazítja a meghatározó jelentőségű elkövetési értéket, valamint a bűncselekménnyel okozott kárnak a törvényben rögzített értékhatárát. A módosítást a gazdasági és bűnözési helyzet közismerten jelentős változásai tették indokolttá. A vagyon elleni bűncselekmények felülvizsgálata során egyértelművé vált, hogy egyes kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények elbírálásakor a Btk. jelenlegi büntetési tételei a gyakorlat szempontjából nem elegendők. Ezért egyes esetekben a meglévő legmagasabb büntetési tételeket új, a jelenlegihez képest súlyosabb minősített eset beiktatásával és az ehhez kapcsolódó új büntetési tételkerettel is emelték.
A szabálysértési értékhatárt a jelenlegi 5000 forintról 10 000 vagy 15 000 forintra emelték, a kisebb értékhatárt 10 000 vagy 15 000 forintról 200 000 forintra, továbbá az eddigi kisebb, nagyobb, jelentős és különösen nagy érték szerinti elhatárolás mellett bevezették a különösen jelentős érték fogalmát. Ez azonban csupán a vagyon elleni bűncselekmények körére érvényes maradéktalanul. Nagyobb értékre történő elkövetésnek minősül a 200 000 forintról 2 millió forintig, jelentős értéknek a 2 millió forinttól 50 millió forintig, különösen nagy értéknek az 500 millió forint feletti elkövetés. Jelentős értékű elkövetés esetén a büntetési tétel 1-5 évig terjed, a különösen nagy érték esetén 2-8 évig, míg a különösen jelentős értékű minősítés 5-10 évig terjedő szabadságvesztés büntetést von maga után.
A bűncselekmények minősített esetei közé az alábbi tényállásoknál beiktatták a különösen jelentős értékre történő elkövetés lehetőségét: számítógépes csalás, deviza-bűncselekmény, csempészet és vámorgazdaság, bankkártyával visszaélés, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, orgazdaság, szerzői és szomszédos jogok, valamint az iparjogvédelmi jogok megsértése.
Az előremutató új törvény ellenére megfontolandó, hogy a preventív, megelőző hatás önmagában a büntetési tételek emelésével, illetőleg a büntetéskiszabás súlyosbításával elérhető-e.
KOVÁCS EDIT ÜGYVÉD

Ez is érdekelhet