közvetítenek a békéltető testületek

A békéltető testületet az azonos szakmai területen működő gazdasági kamarák működtetik, célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti jogviták rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése. Hatásköre az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, továbbá a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére terjed ki, nem járhat el azonban a jogszabály értelmében valamely hatóság hatáskörébe tartozó ügyekben. Az eljárásra főszabályként az a testület illetékes, amelynek területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
A testületek tagjait fele-fele arányban a területi gazdasági kamarák, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jelölik; az eljáró tanács kijelölésére vonatkozó szabályok biztosítják, hogy mindkét oldal szempontjai képviselve legyenek. A testület tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek a felek képviselői, és eljárásuk során nem fogadhatnak el utasítást. Az eljárás az egyeztetés eredménytelenségét követően kérelemre indul, ilyet az érintett fogyasztó vagy a fogyasztók felhatalmazása alapján valamely fogyasztóvédelmi társadalmi szervezet terjeszthet elő, 1000 forint eljárási díj befizetésével. Eredménytelen egyeztetés esetén az eljáró tanács szükség esetén meghallgatja a feleket, bizonyítást folytat le, majd a rendelkezésre álló adatok alapján határoz. A törvény előírja, hogy az eljárást harminc napon belül be kell fejezni; indokolt esetben ez a határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
Kötelezést tartalmazó, végrehajtható határozat hozatalára abban az esetben kerülhet sor, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor vagy a határozat kihirdetésekor úgy nyilatkozik, hogy a döntést magára nézve kötelezőként ismeri el. Máskülönben a döntés csupán ajánlás jellegű, teljesítését azonban a kamara és a fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi. Amennyiben a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget az ajánlásban foglaltaknak, az említett szervezetek jogosultak a panaszt és az eljárás eredményét - a fogyasztó nevének említése nélkül - nyilvánosságra hozni. Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.
A testület döntése nem zárja ki a fogyasztó bírósági eljárás kezdeményezésére való jogát, de a határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, csak annak érvénytelenítése kérhető a bíróságtól, és az is csupán a hatáskör hiányában történt eljárás vagy az eljárási szabályok más megsértése esetén. A testület intézménye a fogyasztói jogérvényesítés új fórumaként könnyíthet a bíróságok munkaterhén is, egyrészt a jogviták egy részének a bírósági eljáráson kívüli rendezése, másrészt a mégis bíróság elé kerülő ügyekben a tényállás tisztázása révén, lehetővé téve a bírósági eljárás gyorsabb befejezését. A tavalyi év végéig valamennyi megyében felálltak a testületek. A működtető kamaráktól a testületek anyagilag is függenek, tekintve hogy a testületenként nem egészen egymillió forint költségvetési támogatás legfeljebb a tiszteletdíjak kifizetésére elég, a működési költségeket nem fedezi. Az anyagi nehézségek egyes vélemények szerint az intézmény presztízsét is veszélyeztethetik. A gazdálkodó szervezetek egyébként a meghallgatáson többnyire magas szinten képviseltetik magukat és messzemenően készek az egyezség megteremtésére.
Az eljárások többségében sikerül egyezséget elérni, a folytatódó eljárásokban azonban csak elvétve fordul elő, hogy a szervezetek alávetnék magukat a döntésnek.
BÁRTFAI JUDIT, AZ IM EKJF MUNKATÁRSA