A munkáltató rendbírságra kötelezése

A foglalkoztatási törvény előírása szerint ugyanis rendbírságot köteles fizetni az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki a törvényben vagy felhatalmazása alapján hozott más jogszabályban, illetve a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó munkatörvénykönyvi szabályokban, államigazgatási határozatban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat vagy a munkaügyi ellenőrzést akadályozza. A rendbírságról szóló részletes szabályokat a módosított 3/1996. (IV. 5.) MÜM-rendelet tartalmazza. E jogszabály alapján a rendbírság kiszabására a megyei (fővárosi) munkaügyi központ központi szervezeti egysége jogosult.
Az I. fokú határozattal szemben az ügyfél fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében kérte az I. fokú határozat megváltoztatását oly módon, hogy mentesítést kapjon a rendbírság megfizetése alól. Indoklásként előadta, hogy az érintett munkavállaló huzamosabb ideig nem jelent meg a munkahelyén, ezért nem állt rendelkezésére olyan megbízható információ, amelynek alapján az utolsó munkában töltött napot meg tudta volna állapítani. A továbbiakban a fellebbező elismerte, hogy megfelel a valóságnak az az ellenőri megállapítás, miszerint egy kisebb összegű átlagkeresetet tüntetett fel az igazolólapon, ez azonban előírás eredménye. Hivatkozott arra, hogy a magasabb összeg alapján fizette meg a munkabér úgynevezett közterheit. Azt állította tehát, hogy nem követett el jogsértést az igazolás kiállítása során.
A munkaügyi központ mint I. fokú hatóság a fellebbezést és az eljárásban keletkezett iratokat a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz mint II. fokú hatósághoz terjesztette fel. A II. fokú hatóság az I. fokú határozatot helybenhagyta. Nem látott alapot a kiszabott rendbírság mérséklésére sem. Az erről szóló határozata kifejtette, hogy a rendbírságról szóló MüM-rendelet előírása szerint a megyei munkaügyi központ rendbírság fizetésére kötelezi azt a munkaadót, aki a munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolólapot valótlan adattartalommal, hiányosan vagy nem, illetve nem az előírt időpontban állította ki. A munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló (4/1997./I. 28./ MüM-rendelet 1. paragrafusa /1./ bek.) jogszabály szerint a munkaadó a munkaviszony megszüntetése, valamint megszűnése esetén a jogszabály mellékletében meghatározott úgynevezett igazolólapot köteles 2 példányban kiállítani. Az igazolólap egyik példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányt pedig a munkaadónak 5 évig meg kell őriznie. A munkaadó konkrét esetben a munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolólap kiállításával és kiadásával kapcsolatos kötelezettségét, nem vitásan, megszegte. A valótlan adattartalommal összefüggésben azt el is ismerte. A kiadás időpontjával kapcsolatban pedig azt állította, hogy nem tudta megállapítani az utolsó munkában töltött napot.
A munkaviszony megszűnésének időpontját a Munka Törvénykönyve szabályai tartalmazzák. A rendkívüli felmondással összefüggésben az Mt. úgy rendelkezik, hogy a rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet gyakorolni. Ha tehát a munkáltató az említett időtartamon belül gyakorolja a rendkívüli felmondás jogát, egyéb jogszabályi feltételek fennállása mellett a felmondás jogszerű és annak közlésével a munkaviszony megszűnik. A munkaviszony megszűnése alkalmával a munkáltatónak gondoskodni kell a szóban forgó igazolás kiállításáról és átadásáról. Az Mt. az írásbeli jognyilatkozattal kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza, erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a munkavállaló a munkáltató telephelyén vagy székhelyén tartózkodik, a munkáltatói intézkedés átadása nem okoz nehézséget. Ha az átvételt megtagadja, ezt szabályszerűen elkészített jegyzőkönyvvel kell dokumentálni. Ha a munkavállaló nem tartózkodik a munkahelyén, a közlést a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló előírások alapján, postai úton, ajánlott tértivevénnyel szükséges kézbesíteni.
K. F.