Egymilliós bírságot szabtak ki a K&H alapkezelőjére

Az alapkezelő az ország egész területéről gyűjtött befektetői tőkékből befektetési alapokat hozott létre, köztük a Profit Alapot. Ez utóbbit egy nappal a futamidő lejárta előtt, 1998. január 30-án az ÁPTF engedélyével összevonta a Nyíltvégű Alappal. Az ÁPTF kimondta azt is, hogy a felügyelet a Profit Alapot az összevonás napjával törli a zárt végű alapok listájáról, s e napon a letétkezelő köteles megállapítani az alap nettó eszközértékét, valamint az egy jegyre jutó nettó eszközértékét, a Nyíltvégű Alap kezelési szabályzatában meghatározott elvek szerint.
A befektetési jegyek cseréjének alapja a két alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének hányadosa volt, s a cserét az 1998. január 30-át követő első munkanaptól kellett lebonyolítani. A beolvadásról, a Nyíltvégű Alap befektetési politikájáról 1998 januárjában közzétett K&H-hirdetmény tartalmazta, hogy amennyiben a befektető fel kívánja venni befektetésének értékét, úgy visszaváltási díj ellenében megteheti, mivel a Nyíltvégű Alap befektetési jegyei folyamatos forgalmazás során visszaválthatóak. A Profit Alap befektetőinek a beolvadással kapcsolatban választási lehetőségük nem volt, a beolvadás automatikusan megtörtént.
Az alapkezelő 1998. január 13-án a Profit Plusz Befektetési Jegyek minden tulajdonosának levelet küldött, melyben a beolvadás bejelentése mellett közli, hogy a Profit Alap futamideje január 31-én lejár, ám szeretné befektetéseivel tovább gyarapítani a befektető megtakarításait. Ezért felidézte, hogy milyen előnyökkel jár, ha a befektető jegyeit nem váltja vissza rögtön a lejáratkor, hanem pénzének kezelését továbbra is rábízza. Megemlíti, hogy az elmúlt három évben a piaci kamatoknál magasabb hozamot tudott elérni befektetéseivel a Profit Alap és a Nyíltvégű Alap esetében is. Itt szerepelt a versenytanács által jogsértőnek ítélt kitételt tartalmazó mondat is: "Amennyiben el akarja kerülni a visszaváltás napjaiban esetlegesen kialakuló sorban állást, abban az esetben ráér a későbbiekben - akár évek múltán is - befektetési jegyeit vagy annak egy részét visszaváltani, mivel befektetése ez idő alatt is növekszik a nettó eszközértéknek megfelelően."
A GVH szerint a befektetők ezen tájékoztatása nem felelt meg a valóságnak. A tőzsdei árváltozások, politikai, gazdasági hatások befolyásolta Nyíltvégű Alap bruttó eszközértékének változásai előre nem láthatóak, ez nem objektív folyamat, s a fogyasztók megtévesztésének minősül az áru lényeges tulajdonságáról bármilyen megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása. Márpedig a befektetési jegynek mint árunak az egyik leglényegesebb tulajdonsága a hozam, a befektetés értékének növekedése. A befektetéseket kezelőnek fokozott gondossággal kell eljárnia olyan esetben, amikor a fogyasztók által kevéssé megismerhető befektetési alapok beolvadásáról, összeolvadásáról van szó.
A jogszabály szerint pedig tilos a tájékoztató és kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret tétele. A GVH a jogsértést megállapítva, egymillió forint bírságot szabott ki.
G. P.