- Hogyan alakult a befektetői kedv 2010-ben a hazai piacon?
- Panaszra nincs okunk - főleg a korábbi időszakhoz képest -, elmondhatjuk: az igény jelen van a befektetések iránt. A banki kamatok alacsonyabb szintre kerültek és nem is térnek vissza a két számjegyű tartományba - mindez nagyobb nyitottságot szült a kockázatosabb befektetések irányába, amelyek közül a befektetési alapok a legkönnyebben elérhetőek. Ez a folyamat 2011-ben is fennmaradhat, sőt további emelkedést okozhat, hogy a személyi jövedelemadó tervezett változása elsősorban azon lakossági körnek kedvez, amely egyébként is jelentősebb megtakarítási képességgel rendelkezik. Ez a többlet elsősorban a befektetési alapokban csapódhat le, a banki betétek csak kisebb beáramlásra számíthatnak. A várakozások szerint az adó generálta többletjövedelem fele csapódhat le megtakarítások formájában, kérdés azonban, hogy ezen összegnek mekkora részét fordítja a lakosság hitelállománya csökkentésére - ami szintén megtakarításként jelentkezik majd.
- A betéti kamatok csökkenésével hová áramlik a pénz?
- Korábban a tőke legnagyobb része a garantált alapokba áramlott, jelenleg azonban inkább általános növekedést látunk a piacon. A korábbiakhoz képest erősödött a befektetési alapok innovációja, egyre több új termék jelenik meg a piacon, és ez a folyamat várhatóan továbbra is fennmarad. A jelenlegi trendek arra utalnak, hogy nem lesz egy-két slágertermék - mint korábban a garantált alapok, amelyek ugyan sokszínűek voltak, de a piaci elemek csak a garantált hozam vagy a tőkevédelem felett jelentek meg. Ezen alapok egyik vonzerejét a magas hazai kamatkörnyezet adta, alacsonyabb kamatszint mellett jelentőségük csökkenni fog. Az emberek visszatértek a hagyományos nyíltvégű alapokhoz, illetve felfedezik majd, hogy árfolyamvédelem mellett is lehet magasabb hozamelvárásokkal számolni. Nehezebb lesz olyan alapokat találni, amelyek hosszú távú ügyfélérdeklődésre számíthatnak - ebbe a körbe tartozhatnak a feltörekvő piaci részvényalapok. Az ügyfelek minden bizonnyal jobban fognak arra törekedni, hogy elosszák befektetésüket a különböző alapok között.
- Mennyire népszerű jelenleg az aranybefektetés?
- Az egyik új slágert az arany jelenti, mint a válság nyomását kiálló befektetési terület. Az arany egyrészt nyersanyagként, másrészt pedig biztonságos végső menedékként volt népszerű az utóbbi időszakban. A nyersanyagok hosszabb időtávon felfutó árfolyamtrendeket tudnak biztosítani, az ipari termelés, gazdasági növekedés az arany, mint nyersanyag árfolyamát is erősítette. De egy esetleges gazdasági visszaesés az arany árfolyamára kisebb hatást gyakorol, mert az arany biztos menedékként is szolgál, így általában a kockázatkerülés előtérbe helyeződésével nő a népszerűsége is. Mindez a jelenlegi, nem kifejezetten alacsony aranyárfolyam ellenére is igaz. A Budapest Alapkezelő új Arany Alapok Alapja nem az aranyhoz kötődő iparágakba - például bányatársaságok részvényeibe - fektet, hanem közvetetten fizikai aranyba. Az aranyhoz kötődő iparágak működése ugyanis nem feltétlenül az arany árával mozog együtt, sokkal inkább az általános gazdasági ciklusokkal, az alap ugyanakkor szeretne olyan befektetést biztosítani, amely az arany árához kötődik. A termék működésének másfél hónapja alatt komoly érdeklődés mutatkozott, a beáramló tőke összege elérte az 1,3 milliárd forintot. Az aranyalap mellett kiemelkedő teljesítményt ért el a Budapest Alapkezelőnél a Budapest Zenit Alapok Alapja, amelybe másfél hónap alatt 1,8 milliárd forint áramlott. Aktívan kezelt portfóliója a részvényarányokon keresztül növekedési lehetőséget biztosít, ugyanakkor a mindenkori arány folyamatos megváltoztatásával azt segíti elő, hogy az alap értéke legfeljebb 10 százalékkal süllyedhessen a mindenkori legmagasabb szint alá. A védelem és a dinamikus növekedés kombinációja elsősorban a nem meghatározott időre, de legalább 2-3 évre befektetőknek lehet vonzó.
