Amikor a gazdaságban a kamatszint növekszik, a betéti kamatok is felmennek, akkor a kötvények, kincstárjegyek árfolyama szükségképpen csökken, és ezzel együtt az ilyeneket vásároló befektetési alapoké is. Sok kisbefektető ma is úgy gondolkodik, hogy a kedvezőtlen tendenciát mutató befektetéséből, például pénzpiaci és kötvényalapjából inkább kiveszi a pénzt, és bankbetétbe helyezi át. Ezzel azonban realizálja a befektetési jegyein esetleg elért veszteséget, amit az új befektetés várt pluszhozama is sokszor csak 1-2 év alatt hoz be. Ráadásul az, amiből kivonult, sokszor éppen ekkor kezd el magasabb sebességbe váltani.
Éppen ez történt az utóbbi hónapokban a kötvényalapokkal és pénzpiaci alapokkal, amelyek árfolyama először jókorát zuhant októberben, azóta viszont meredeken emelkedik. Jól illusztrálja ezt a rövid futamidejű kötvények árfolyamát ábrázoló RMAX index, amely a február elejéig-közepéig eltelt három hónapban mintegy 16 százalékos éves hozamot ért el, ezt az értéket több pénzpiaci alapnak is sikerült megközelítenie. Még szebb eredménye volt a kötvényalapoknak, közülük némelyik az évi 20 százalékot is túllépte ez alatt az időszak alatt. (A főleg bankbetéteket tartó likviditási alapok esete megint egy másik téma.)
Aki tehát bent maradt vagy éppen három hónappal ezelőtt lépett be, sok alapnál az akciós banki kamatokat is bőven túl tudta szárnyalni. A befektetők viszont éppen akkoriban hagyták el tömegesen ezt a szektort, a statisztikák szerint százmilliárdokat vittek át más megtakarítási formákba. A decemberi és a januári számok ugyanakkor már némi megnyugvást mutatnak, a tőkekivonás megállt, némely esetben kis pozitívumot is lehetett észlelni.
A múltbeli és a jövőbeli hozamok közötti különbséget nem lehet eléggé hangsúlyozni: ahogy ősszel nem volt érdemes az akkori múltbeli hozamoknak elsődleges jelentőséget tulajdonítani, úgy most sem szabad azokat a jövőre vetíteni. Ha valaminek évi 16 százalék volt a hozama az elmúlt hónapokban, nem biztos, hogy ugyanannyi lesz ezután is. A rövid futamidejű állampapírhozamok jelenlegi szintjéből viszont lehet némi következtetéseket levonni, amennyiben az adott alap ebbe az eszközbe fekteti tőkéjének zömét. Mivel most a néhány hónapos kincstárjegyhozamok az intézményi befektetők körében 9,5 százalék körül járnak (ennyi a három és hat hónapos állampapír-piaci referenciahozam), a költségek figyelembevételével 8-9 százalék körüli eredményre nagy valószínűséggel lehet számítani. Ezt azonban befolyásolhatja az alapkezelők ügyessége, valamint ha a hozamszintek ismét jelentősebben változnak.
