Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Téves az a feltételezés, hogy a nyugdíjpénztárak kötvényeladásai állnának a magyar állampapírpiac nehéz helyzetének hátterében - mondta el Hamecz István, az OTP Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a Stabilitás Pénztárkonferencián. Szerinte nem a választható portfóliók kialakítása gyakorolt jelentős hatást az állampapírpiacra. A szabályozás váratlan megváltozása emiatt súlyos tévedés volt a szakember szerint. Mint elmondta, a hazai pénztárak nem azonnal, hanem fokozatosan alakították ki új portfólióikat, illetve ahhoz, hogy a kijelölt portfólió-arányokat tartsák, mindenképpen el kell adniuk kötvényeket, ha azok relatíve felülteljesítők a részvényekhez képest. Ezt a folyamatot alapvetően a kötvények és a részvények relatív hozamkülönbsége mozgatja azon részvényhányad mellett, amely a térségben megfigyelhetők, véli az elnök-vezérigazgató. A nyugdíjalapok nagyobb mértékben adták kötvényeiket Lengyelországban, ahol a kötvénypiacok ennek ellenére sem omlottak össze - idézte a portfolio.hu Hamecz előadását -, hiába történtek egy időben, az állampapírpiac befagyása és a pénztárak átállása között nincsen számottevő kapcsolat.
Emiatt hiba volt a szakember szerint, hogy a Pénzügyminisztérium egyetlen tollvonással elhalasztotta két évvel a választható portfóliók feltöltésének végső határidejét, ráadásul a hosszú távú szabálykövetést is rossz irányba befolyásolta a lépés. - Nem értek egyet azokkal, akik a választható portfóliók ellen érvelnek - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy el kell különítenünk a befektetési folyamat helyességét a rövid távú eredményektől. Lehet a helyes befektetési módszerek mellett is balszerencsénk, ezt látjuk most - mondta.
Lényegében mindegy volt, hogy mikor tért át Magyarország a választható portfóliós nyugdíjrendszerre - írta az origo.hu. Hamecz szerint ugyanis a tőzsdei árfolyammozgások - különösen rövid távon - kiszámíthatatlanok, ezért egy évekig eltartó átmenet ideális időpontját sem a vállalkozások, sem az állam nem képes megfelelően időzíteni. Az átállásra amúgy azért volt szükség, mert csak így érhetők el hosszú távon nagyobb hozamok a nyugdíjpénztárakkal, hiszen a korábbi hosszú távú eredmények alapjaiban kérdőjelezték meg a szektor létjogosultságát.
Hamecz számításai szerint esemény előtt csak jelentéktelen mértékben kellett több állampapírt kibocsátani az idén az átállás miatt. Szerinte az eseményt követően is nyilvánvaló, hogy nem a pénztári hatás dominálta a piacot, hiszen a nem a pénztárak által "finanszírozandó" forint- kibocsátás jelentősen csökkent a megelőző évekhez képest, a piac gyakorlatilag mégis összeomlott, mivel a nemzetközi pénzügyi válság következtében a piaci szereplők átértékelték a magyar kötvényeket.
Cikkünk az OTP Alapkezelő közreműködésével készült.
