BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az öröklöttől a teljesítményorientált felé

Az elmúlt három évben a vállalatok különböző okok miatt újra a bérezési/javadalmazási rendszerek felülvizsgálata, fejlesztése felé fordulnak. Téma munkatársi szinteken is a közvetlen anyagi motivátorok fejlesztése, az egységesítés, az átláthatóság és kiszámíthatóság növelése. Egy különböző indíttatású és irányultságú igényekre kidolgozott eljárást és eszközt mutatunk be konkrét példán keresztül.

2008. december 3. szerda, 23:00

Az energiaipari tevékenységek szétválasztásának követelményéből adódóan az E.On vállalatcsoport az elmúlt években jelentős szervezeti átalakításokon ment keresztül, a korábbi területi alapú szerveződést felváltva új, szakmai kompetenciák alapján elkülönített jogi személyek jöttek létre. A munkavállalók alapbéren felüli juttatásait a régi szervezeti struktúra szerint öt különböző kollektív szerződés szabályozta, a 2007-ben újonnan létrehozott cégeken belül is többféle módszer létezett a juttatások megállapítására. Az E.On Hungária Zrt. célul tűzte ki az átláthatóság, igazságosság és teljesítményorientáció növelése érdekében a juttatások számítási módjának egységesítését és ebben megállapodást a szakszervezetekkel. Az egyeztetések lefolytatásához szükséges jövedelmezési adatok feldolgozásában és a számítások végrehajtásában az MCS Management & Controlling-Service Vezetési Tanácsadó Kft. támogatta az E.On HR szervezetét.
A mintegy féléves fejlesztési folyamat legfontosabb szakaszai a jelenlegi bérezési helyzetet részletesen bemutató diagnózis elkészítése, valamint a szakszervezetekkel folytatott egyeztetésekhez szükséges, alternatívákat nyújtó kalkulációk támogatását szolgáló szimulációs eszköz fejlesztése volt.
A további számítások alapját egy teljes körű, a mintegy 5000 aktív dolgozó minden bérjellegű kifizetését tartalmazó adatbázis kialakítása képezte. Ebben olyan jellemzők is szerepeltek, amelyek lehetővé tették a különböző elemzési szempontok szerinti vizsgálatokat. Ilyen a dolgozók munkaköre, telephelye, munkarendje, életkora vagy a vállalatnál eltöltött ideje. Ezeket a szempontokat megbízó és tanácsadó közösen alakította ki a szakszervezetekkel folytatott tárgyalási folyamatok várható menetének figyelembevételével. Ennek eredményeként pontosan kiderült a rendelkezésre álló bértömeg, illetve ennek megoszlása jogcímenként, jogcímcsoportonként.
A teljes rendelkezésre álló bértömeg pontos meghatározásának kiemelt jelentősége volt a projektfolyamatban. A juttatási rendszer átalakításának ugyanis a legfontosabb kiindulási feltétele az volt, hogy az a vállalatnak nem kerülhet többe, valamint a dolgozók összesen nem kaphatnak kevesebbet. Az átalakításnak a - szakszervezetekkel egyeztetett - további alapelve az volt, hogy a korábbi kollektív szerződések által garantált, a Munka Törvénykönyve és az ágazati megállapodások szerinti mértékét meghaladó, bizonyos munkakörülmények esetén alanyi jogon járó juttatások minél nagyobb része kerüljön át a teljesítményarányos jogcímcsoportokba. Ez a törekvés megszünteti ugyan egyes munkavállalói csoportok évtizedek során kialakult kiváltságait, ugyanakkor átláthatóbb, igazságosabb rendszert eredményez, amelyben az egyéni teljesítmények nagyobb hatással vannak a dolgozók bérére.
Az elképzelések számszerűsítésére, illetve a különböző variációk bértömegre gyakorolt hatásának bemutatására az MCS Kft. egy önálló informatikai megoldás kialakítását javasolta.
A szimulációs eszköz kialakítása a megbízó és tanácsadó között lezajlott iteratív folyamat eredménye, azaz a fejlesztés alapját az E.On Hungária vezetőinek konkrét kérdései képezték. Ezen kérdések közül a legfontosabbak:
- Melyek azok a juttatási elemek, amelyekben a szakszervezetekkel az egyeztetések során meg kell állapodni?
- Melyek azok a heterogén munkavállalói csoportok, amelyekre egységes szabályozások vonatkoznak?
- A kialakított megoldás hogyan hat a teljes bértömegre?
- Hány főt és jellemzően melyik munkavállalói csoportot érinti a változás összegszerűen is?
A számítások támogatására létrehozott szimulációs eszköz a maga nemében egyedülálló, teljesen önálló fejlesztés, ugyanakkor bárki által könnyen használható, egyszerű, MS-Excel alapokon működő informatikai megoldást jelent. Struktúráját tekintve három fő elemből épül fel: (1) beviteli felületek, (2) a kalkulációk alapjául szolgáló adatbázis és a kalkulációt automatikusan elvégző számítási modell, valamint (3) output eredménytáblák.
A beviteli felületeken a kalkulációba bevont jogcímeket, azok százalékos vagy abszolút forint összegű mértékét, a számítás alapját képező kategóriát (személyi alapbér, távolléti díjakkal növelt személyi alapbér, átlagbér), valamint az érintett munkavállalói csoportokat lehet megadni. Egyes jogcímek esetében az eszköz lehetővé teszi a jogi személyenként, illetve munkaköri családonként történő differenciálást is.
A bemeneti adatok megadását követően az eszköz munkavállalónként és jogcímenként kiszámítja a megadott feltételeknek megfelelő új bért. Ezeket az egyéni adatokat összesítik és elemzik a különböző eredménytáblák.
A "szimulált", jövőbeni helyzetet három eredménytábla mutatja be, egyenként különböző információtartalommal, ugyanakkor ugyanazon alapadatokból építkezve. A legmagasabb szintű eredménytábla egységesíti a szimulált és nem szimulált tételek bértömegvonzatait és egy összesített képet ad a rendelkezésre álló és szükséges forintösszegekről. A további részletező táblák egyike kifizetési jogcímenként mutatja be a szimulált tételeket, valamint lehetővé teszi ezek elemzését a korábban kialakított lekérdezési szempontok szerint. A harmadik ilyen eredménytábla azon munkatársak körét mutatja be, akik az új számítási metódus szerint kevesebb juttatásban részesülnek. Ez utóbbi egy különösen érzékeny szempont a szakszervezetekkel való megállapodás folyamatában.
Mivel a vezetők kérdései, szempontjai képezték az eszköz kialakításának alapját, a kialakított megoldás maximálisan tudta támogatni a szakszervezetekkel való egyeztetéseket. A tárgyalási folyamat jellemzően úgy zajlott, hogy az egy-egy fordulón felmerülő kérdésekre különböző alternatívákkal válaszolt a munkáltatói oldal. Két tárgyalási forduló között lehetőség volt ezen alternatívák kidolgozására és az előzetes számszaki felkészülésre. A folyamattal párhuzamosan megtörtént az eszköz további finomhangolása, így például a béremelés hatásaira vonatkozó számítások is belekerültek az adatokba.
A fejlesztési munka több kézzelfogható eredményt hozott a megbízó számára. Az E.On Hungária vállalatcsoport minden munkavállalójára vonatkozó Kollektív Szerződés 2008. január 31-i aláírásával megvalósult a projekt tartalmi célja, azaz egységes javadalmazási elvek és szabályok vonatkoznak minden egyes munkavállalóra.
Ezenfelül a megbízó és tanácsadó projektben való együttműködése felhívta a figyelmet néhány olyan működésbeli problémára, amelyek megoldására konkrét intézkedések születtek. A projekt az E.On HR szervezet munkatársainak és az MCS Kft. tanácsadóinak szoros együttműködésével valósult meg. A folyamat eredményeképp jelentősen javult a felelős munkatársak tisztánlátása és egységes alapokra kerültek a bérszámfejtési rendszerekben alkalmazott eljárások.
A jogcímek tisztázásán felül a projekt eredményeként létrejöttek olyan lekérdezési szempontok, struktúrák, amelyeket a megbízó a továbbiakban is hasznosítani tud a HR tevékenység, illetve a bérgazdálkodás irányításában.

Girnt József (admin)
Girnt József (admin)

Ez is érdekelhet