Rövidesen kiválasztják azokat a kísérleti projekteket, amelyek kiírása, értékelése és strukturálása során ki fogja dolgozni a magyarországi PPP-szabályozást és a standard szerződések mintapéldányait a PM, a GKM, az IM, a MeH és az egészségügyi tárca, valamint a PwC, illetve bankok és ügyvédi irodák szakértőiből álló bizottság. A potenciális piac óriási – az egészségügyi tárca szerint csak a kórház-rekonstrukcióhoz 500 milliárd forint tőke bevonására lenne szükség – és a megtakarítási lehetőségek sem elhanyagolhatóak. Az 1992 óta 25 milliárd font értékű PPP-projektet megvalósító Nagy-Britanniában egy felmérés szerint átlagosan 20 százalékos megtakarítást értek el a köz-magán társulások alkalmazásával. Az érdeklődés a magántőke részéről intenzív. A köz-magán társulás jellegű Millennium Városközpontot felépítő és a Ferihegy–West End vasúti összeköttetést tervező TriGrániton és a Bankárház Kft.-n kívül nagy nemzetközi építőcégek, valamint a Nagy-Britanniában nagy PPP-projekteket megvalósító Jarvis neve is szóba került az érdeklődők között. Az állam és a magánbefektetők által kidolgozott, hosszú futamidejű, 15–30 éves koncessziós szerződés alapján létrehozott állami–magán projekttársaságok révén magántőkét lehetne bevonni olyan beruházásokba, amelyekre a költségvetésnek saját erőből még sokáig nem lesz pénze vagy az állami tehervállalás évtizedekre elosztható, és amelyekben a hatékonyságról a magánbefektető gondoskodik. A PPP alfajai közül nálunk valószínűleg a Build-Operate-Transfer típus elterjedése várható, amelyben a befektető felépíti a közszolgáltató üzemet, alvállalkozók bevonásával üzemelteti azt, majd a koncesszió lejárta után átadja a tulajdonjogot az államnak, amely azután újabb koncessziós szerződést írhat ki az üzemeltetésre. A tulajdonjog átadása elképzelhető a beruházás befejezése után is. A PPP-projektekbe finanszírozóként vagy a magántőkés fél helyét átvevő félként kockázatitőke-társaságok is megjelenhetnek – hangzott el a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület konferenciáján. Az eddigi rossz tapasztalatok – metróper, a Ferihegy 2. treminál felépítésével kapcsolatos jogviták – azonban rámutatnak a jogi buktatókra is.
A köz-magán társulások hazai meggyökeresedése leginkább a befektetőknek nyújtható biztosítékokon múlik – állítja Pártos László, a Squarra & Partos Lovells ügyvédi iroda vezető partnere. Az egyik kérdés az, hogyan lehet biztosítékot adni arra, hogy a következő költségvetési évben a kormány nem gondolja meg magát, és továbbra is biztosítja az ígért költségvetési forrásokat. Ezt az államháztartási törvény módosításával – a költségvetésben külön PPP-sorok beiktatásával – lehetne biztosítani – vélekedik Németh Marcell, az Allen & Overy jogásza. Fontos azt is tisztázni, hogy a kormány, az önkormányzat vagy más közigazgatási szervezet nevében ki jogosult dönteni a hosszú távú kötelezettségvállalásról. A kormányváltásokkal együtt járó politikai kockázatokat a befektetők valószínűleg beárazzák a projekt költségeibe. Elvileg biztonságot nyújthat a ptk.-nak az a rendelkezése, mely szerint az állammal ma is lehet polgári jogi szerződést kötni, kérdés azonban, hogy ezek a szerződések mennyire kikényszeríthetőek bírósági úton. A négyes metró pere azt mutatja, hogy kétesélyes a dolog. Enyhíthetné a kockázatokat, ha a PPP-viták esetére az állam elfogadná, hogy azokban – lehetőleg külföldi – választott bíróság döntsön. A közszolgáltatásokat – börtönöket, kórházakat vagy sztrádákat – működtető magáncégeknek rizikót jelent a kórházi vagy börtönfinanszírozási szabályozás időnkénti megváltozása. Ezt a kockázatot általában az államnak kell viselnie: az eredeti szerződés szerint folytatnia kell a finanszírozást, vagy újra kell tárgyalnia a szerződést, vagy megfelelő áron ki kell vásárolnia a magánbefektetőt. Az alacsonyabb inflációval számoló Nyugat-Európában rendszerint a normatív állami támogatás nyújtása a szokásos eljárás. A PPP meghonosodásához meg kell változtatni a közbeszerzési és a koncessziós törvényt is, annak érdekében, hogy nagy értékű beruházásoknál, ahol realitása van a PPP-projektnek, ott a közbeszerzés kiírása előtt vizsgálják meg a PPP megvalósításának esélyét. További feladat lesz, hogy amint tartós állami vagyon is része a projektnek, a KVI-nek is részt kell vennie a döntésben, amelynek során bérleti, használati, koncessziós vagy üzemeltetési szerződéssel átengednek például egy ingatlant a magánvállalkozónak.
Tóth Katalin