A tavalyihoz képest 88 százalékkal, 64-ről 120 millió dollárra nőtt a Magyarországon befektetett kockázati tőke összege 2002-ben. Ezzel sikerült felülmúlni az internetboom legjobb évét, a korábbi rekordot jelentő 2000. évet. A befektetési volumen látványos növekedése, a 15 millió dollár feletti ügyletek megjelenése elsősorban a nagy cégfelvásárlások beindulásának köszönhető – mondta Zombory Viktória, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke a társaság idei konferenciáján. A telekom, IT és média szektorokat sújtó globális visszaesés arra kényszeríti a multinacionális cégeket, hogy egyébként jól működő közép-európai leányvállalataik eladásával teremtsenek pénzt adóssághegyeik konszolidálásához, a kockázatitőke-befektetők így értékes darabokkal bővíthetik portfóliójukat. Az EU-csatlakozás csökkenti az árfolyam-, politikai és egyéb kockázatokat, másrészt a csatlakozás után jobbak lesznek a jelenleg nagyon szűkös kiszállási lehetőségek a kockázatitőke-alapok számára. Az idei 29 tranzakció 48 százalékát továbbra is a kicsi, főleg technológiai cégek tőkepótását biztosította.
Máig 1 milliárd dollárt kockázati tőkét fektettek be 500 magyar vállalatba. A befektetések volumene 2000-ig dinamikusan nőtt, a kockázati tőke iparágat erősen sújtó recesszió miatt azóta stagnál. A Magyarországra érkező kockázati tőke első hulláma 1989 és 1992 között a privatizációra hajtott, az 1995 után érkezett második hullám a gazdaságos üzemméret elérése érdekében regionális alapokat hozott létre. Ahogyan az alapok felfedezték a környező országokat, majd az elmúlt évben a délkelet-európai térséget, Magyarország egyfajta régióközponttá vált. 2001-ben az országban befektetett 64 millió dolláron felül 70 milliót fektettek be a régióban a Budapestről menedzselt alapok. Tőkében továbbra sincs hiány, a régió alapjaiban rendelkezésre álló 3,2 milliárd dollár negyedét szánják magyarországi befektetésekre. A szűk keresztmetszetet az alkalmas befektetési célpontnak bizonyuló vállalatok jelentik.
Az EU-csatlakozással az alapok a nyugaton sikeres, ám a régióban még alig létező vezetői kivásárlási (MBO), illetve cégvásárlási (MBI) piac megszületésére is számítanak. Sok vállalatvezető rémülten nézi, hogy az egységes piacon a nagyobb és tőkeerős konkurensek villámgyorsan átvehetik a piacukat. Néhányan azonban felfedezik a lehetőséget, hogy termékeiket Nyugat-Európában lényegesen magasabb áron adhatják el, a magyar lakosság vásárlóereje pedig szintén növekszik, ezért érdemes tőkét keresni cégük megvásárlásához – mondta Lendvai-Lintner Béla, a DBG Eastern Europe magyarországi igazgatója.
Tóth Katalin
Tóth Katalin