Az Európai Unió elnöki tisztét ebben a félévben betöltő Spanyolország olyan, nem a kormány hivatalos álláspontjának minősülő javaslattal állt elő, amely lezárná a másfél éve tartó vitát a kialakuló egységes európai tőkepiacon működő vállalati magánnyugdíjalapok szabályozásáról. A brüsszeli bizottság eredeti javaslata az angolszász országokban működő alapoknak előírt „prudens ember” elvét követte. Nem korlátozta, hogy az alapok eszközeik hány százalékát fektethetik részvénybe, illetve mennyit kell kötvényekben és készpénzben tartaniuk. Emellett megengedi, hogy az alapok kockázatosabb alternatív eszközosztályokba - magántőke- és ingatlanalapokba, hedge-alapokba és derivatívákba - fektessenek, mindaddig, amíg a portfólió megfelelően diverzifikált, és a kockázatokat „prudens ember” módjára kezeli. A spanyolok által előterjesztett javaslat a saját nyugdíjalapjaik biztonságáért aggódó országok elvárását kielégítve 50 százalékban limitálná a részvények arányát és megtiltaná, hogy az alapok az alternatív eszközosztályokba vagy az alap saját cégeibe fektessenek be. A döntés hátrányosan érintené a fejlett piacokkal és a prudens ember elvét követő szabályozással rendelkező brit, dán, svéd és ír alapokat, amelyekben a részvények aránya jelenleg 70 százalék fölött van. Egy ilyen döntés a Magyarországra beáramló kockázati tőke mennyiségét is visszafogná. Jelenleg becslések szerint a régióban működő alapok pénzének 15-20 százaléka származik külföldi nyugdíjalapokból, ebből valamivel kevesebb mint 10 százalékot fektettek be európai alapok. Az egyik, 50 milliárd eurót kezelő alapnak az új szabályok elfogadása esetén például „kiárusítási áron” el kellene adnia 3 milliárd euró értékű ingatlanportfólióját. Az alap kezelője szerint a brüsszeli döntés egy évtizedre lenyomná a kereskedelmi ingatlanok árait, nem beszélve a gyorsan fejlődő - 2000-ben 48 milliárd eurót összegyűjtő és 35 milliárd eurót befektető - európai kockázatitőke-ágazatról és a hedge-alapokról. Frits Bolkestein, az unió belső piacokért felelős biztosa a Financial Timesnak kijelentette: ha a javaslat olyan formában kerül a bizottság elé, hogy az hátrányosan érinti a fejlett tőkepiacokon működő alapokat, akkor vissza kell vonni. Az unió minősített többséggel működő rendszerében azonban a brit, ír, dán és svéd tiltakozás ellenére átmehet a németek és a franciák által szorgalmazott szigorítás kompromisszumos spanyol változata.
T. K.
Tóth Katalin