Az Ecotec elemzői a világ környezeti iparának éves forgalmát 330-410 milliárd euróra becsülik, ennek a legtöbb felmérés szerint 6 százalékát teszik ki a tanácsadási szolgáltatások. Ha azt vesszük alapul, hogy az Európai Unió (EU) 1998-as országjelentése szerint Magyarországnak 2000-től 2010-ig 15 milliárd dollárt kellene környezetvédelemre fordítani, akkor a magyar környezetvédelmi piac ideális esetben elérheti az évi 1,5 milliárd dollárt, amiből a tanácsadás potenciális piaca 9 millió dollár. (Nemzetközi statisztikák szerint a tanácsadás 6 százalékkal részesedik a környezetvédelmi kiadásokból.) Az uniós becslés az új technológiák bevezetése mellett magában foglalja a korábban keletkezett károk felszámolását is, így jóval magasabb, mint más szervezetek, például az IPPC keletnémet analógiák, illetve esettanulmányok alapján készült 6-7 milliárd eurós becslései. A valóságban az országban évi 120-130 milliárd forintot fordítanak környezetvédelemre, amiből a tanácsadási piac becslések szerint 7-8 milliárd forint bevételre tesz szert.
A műszaki és a stratégiai környezetvédelmi tanácsadásban működő 40-50 nagyobb magyarországi tanácsadó cég 2000. évi hazai bevételének összege 6,5-7 milliárd forint, ebben azonban bizonyos mértékig átfedik egymást a tanácsadási, kármentesítési és egyéb szolgáltatások. (A milliárdos bevételek általában nagy állami finanszírozású projekteket takarnak.) A környezetvédelmi iparágat a nemzetközileg elfogadott kategóriák szerint általában a környezetvédelmi berendezések gyártóira, forrásgazdálkodókra (vízművek, hulladék-újrahasznosítók, energiatermelők) és szolgáltatókra osztják fel. OECD-becslés szerint Közép-Európa környezetvédelmi piaca a fejlett országok 1 százalékos növekedési üteménél sokkal gyorsabban, 2010-ig évi 10 százalékkal, 14 milliárd euróra fog növekedni.
Közép-Európában a környezetvédelmi ipar bevételeinek 27 százalékát hazai cégek, 45 százalékát EU-országokbeli társaságok, 20 százalékát amerikaiak, 3 százalékát japánok, 5 százalékát egyéb országok cégei könyvelhetik el. A finanszírozást 50-60 százalékban a kormány és az önkormányzatok, 40-50 százalékban a szennyező vállalatok biztosítják.
A környezetvédelmi tanácsadás első nagy fellendülését a régió országaiban a tömeges privatizáció hozta. A külföldi vevők a területhez értő, felelősségbiztosítással rendelkező cégektől akarták tudni, hogy mit is vesznek, amikor a meglehetősen ijesztő képet mutató helyi üzemekből bevásároltak. Magyarországon is megjelentek a környezetvédelmi tanácsadás műszaki területének McKinsey-jei, az amerikai Golder International, az ERM, az Elgoscar vagy az A.D. Little. Ez utóbbi a nagy projektek lefutásával be is zárta magyarországi képviseletét, és továbbállt a nagy privatizációk előtt álló Románia felé. A nagy külföldi tanácsadó cégek közül többen megtelepedtek Magyarországon; a big five közül elsőként a Deloitte & Touche Rt., majd a KPMG ingatlantanácsadó cége is létrehozta műszaki és stratégiai szolgáltatásokat is nyújtó helyi környezetvédelmi tanácsadó üzletágát. A jó nevű külföldi cégek és a megbízható magyarok - Vituki, Geohidroterv stb. - mellett megjelentek a kevésbé magas színvonalat nyújtó külföldiek és a helyi kóklerek is. Tanácsadók úgy látják, hogy a jobb külföldi cégek közül néhányan egyes régiókban egyeduralomra tettek szert, ami elmondható néhány magyar cégről is. Emellett a környezetvédelmi iparágban kialakultak a természetes monopóliumok, amelyek például egy megyei vagy városi csatornaműhöz, szennyvíztisztítóhoz kapcsolódnak. Biztos piacuk van emellett azoknak a kisebb vállalkozásoknak, amelyek egy-egy nagyobb vállalat környezetvédelmi problémáit oldják meg.
A nagy környezetszennyező üzemek eladásával vagy bezárásával a környezetvédelmi tanácsadásban visszaesés, a környezet állapotában viszont javulás állt be. A környezeti állapot javulása nem annyira a vállalatok környezetvédelmi beruházásaira, sokkal inkább a legnagyobb szennyezők - egy részének - bezárására vagy csődbemenetelére vezethető vissza. Az uniós normák átvételével párhuzamosan 1996 óta jelentősen szigorodtak a környezetvédelemmel kapcsolatos magyar törvények és előírások, ami a környezetvédelmi iparnak újabb fellendülést jelent.
A környezetvédelmi problémák 80 százalékát kitevő egyszerű feladatok esetében a piacon túlkínálat, erős verseny és viszonylag alacsony árak jellemzőek, a speciális és magas szakképzettséget igénylő feladatok esetében viszont a piac inkább keresleti. Az olyan, már régebben tervezett szolgáltatásokból, mint a környezetvédelmi audit, a környezetközpontú irányítási rendszerek (ISO 1400) bevezetése, hatásvizsgálatok, a piac kínálati, bővülése a beruházások növekedésétől függ.
Az új feladat a brüsszeli Seveso-direktívának megfelelő EBK (biztonsági kockázatelemzés, biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés) elkészítése a vállalatoknál. Ez a pálya ismét a komoly szakmai háttérrel rendelkező cégeknek kedvez, egyelőre a piac keresleti.
Tóth Katalin