Az Egyesült Államokban 2,16 ezer milliárd dollár, az összes hivatásos portfóliókezelő által menedzselt összeg 11,75 százaléka olyan alapokban fekszik, amelyek befektetéseiket a fejlődés fenntarthatósága szempontjából is folyamatosan vizsgálják. Ez az összeg 1997 óta 82 százalékkal növekedett. A növekedés üteme kétszer olyan gyors volt, mint az alapkezelőknél lévő teljes összeg, amely öt év alatt 42 százalékkal, 16,3 ezer milliárd dollárra nőtt. A növekedés üteme az utóbbi két évben kissé lelassult, de még így is 8 százalék. A portfóliójukban lévő cégek környezetvédelmi teljesítményét is vizsgáló alapok azonban nemcsak azért növekszenek gyorsan, mert az amerikai befektetők a pénzükkel is a környezetvédelem mellett szavaznak, hanem azért is, mert a teljesítményük közép- és hosszú távon felülmúlja az alapok többségének hozamát. Az utóbbi két év tőzsdei alámerülését azonban a fenntartható fejlődésre figyelő alapok sem úszták meg szárazon - a környezetbarát új technológiákba befektetett összegek az érintett cégek árfolyamával együtt zsugorodtak -, ami rövid távú hozamukat visszavetette.
Számos kutatás azonban azt bizonyítja, hogy ha kiszűrjük a szektorális hatást (eltekintünk az egyes „tiszta” szektorokat - elsősorban az IT-cégeket, az internetgazdaságot, a távközlési ágazatot és más high-tech cégeket - sújtó jelenlegi válságtól), a környezetbarát cégek pénzügyi eredményei jobbak és tőzsdei árfolyamuk is tartósan magasabb, mint az azonos ágazatban működő környezetszennyező vállalatoké. Az Innovest Strategic Value Advisors a befektetési bankok, alapok és vállalati megrendelők számára egyes társaságok környezetvédelmi kockázatait és ökohatékonyságát méri, és a hitelminősítő cégekhez hasonló kategóriákba sorolja be. Az Innovest megvizsgálta tíz iparág „legzöldebb” és legkörnyezetszennyezőbb vállalatát. A tíz legzöldebb cég részvényeinek árfolyama 17 százalékkal felülmúlta a tíz „legpiszkosabbét”. A legjobb és legrosszabb cégek pénzügyi kockázati besorolása között általában nem volt különbség. Az olajipar 26 nagyvállalatát környezetvédelmi teljesítményük alapján két csoportra osztották. A felső 50 százalékba kerültek részvényeinek árfolyama tartósan felülmúlta az alsó 50 százalékét és a különbség növekedett. A legkörnyezetbarátabb autóalkatrész-gyártó multinacionális cégek részvényeinek hozama három év alatt 48,8 százalékkal múlta felül a legrosszabbakét. Az Innovest világszerte 1200 cég környezetvédelmi teljesítményét vizsgálja, és a jó besorolású cégek részvényárfolyama csaknem minden szektorban felülmúlta az alacsony besorolásúakét. A különbség évi 300 és 1500 bázispont között volt. Az eltérést a kutatók nem a befektetők környezetvédő preferenciáival magyarázzák, hanem azzal, hogy a környezeti teljesítmény és a vállalatvezetés minősége, a vállalati folyamatok irányítása, az új technológiák alkalmazásának képessége szorosan összefügg egymással.
A Duke University és amerikai kormányszervek kutatásai szintén pozitív összefüggést mutattak ki a vállalatirányítás környezettudatossága és a társaság cashflow-termelő képessége, a károsanyag-kibocsátás és a cashflow között, valamint a környezeti teljesítmény és a vállalat részvényeinek árfolyama között.
A fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő portfóliók teljesítményének mérésére bevezetett indexek, a Domini 400, a Citizens Index hosszú és középtávon magasabban állnak, mint a Standard & Poor's 500. Ebben az évben újabb hasonló indexeket hoztak létre az FTSE és a Russell indexcsoporton belül, valamint megszületett a Dow Jones Sustainability Index is.
Tóth Katalin