A „bozót kiirtása" középtávon kifejezetten jót tesz az internetgazdaságnak - állítja Esther Dyson, aki kockázati tőkebefektető, tanácsadó, az új gazdaság filozófusa, a Release 1.0 alapműnek számító internetes kiadvány kiadója, az ED Ventures Holdings tulajdonosa, világszerte több mint húsz internetes cég befektetője és igazgatótanácsának tagja. Az életképes cégek szerinte könnyebben fognak erőforrásokhoz és képzett menedzsmenthez jutni. A pálmát nem a „szexi" webcégek viszik el, hanem azok, amelyek a megbízók valódi problémáira keresnek megoldást, és amelyeknek a megbízók fizetni is hajlandóak ezért. Ilyennek tartja a Magyarországon is jelen lévő internetes munkaerő-toborzó céget, a CV-Online-t, az internetes követelésmenedzsmenttel foglalkozó Paymentort vagy az online logisztikai szolgáltatásokat nyújtó Sour-ceree-t - amelyek egyébként mind a lapunknak nyilatkozó Dyson portfóliójához tartoznak.
- Önnek számos befektetése van Közép- és Kelet-Európában, és meglehetősen nagy figyelmet szentel a térségnek. Mikor fog a technológiai részvények esése megállni Amerikában, illetve a közép-európai térség technológiai cégei is meg fogják-e érezni a tengerentúli - úgy tűnik, nem túl sima - landolást és az azt követő európai lassulást? Netán mivel a régió fáziskésésben van a fejlett gazdaságokhoz képest - kimaradt a nagy pénzesőből -, a nagy visszaesést is elkerülik?
- Az amerikai esés szerintem az év végére megáll. Remélem, hogy a közép- és kelet-európai cégek többsége elkerüli a visszaesést. Többségük kimaradt a nagy .com-buliból. Néhány nem elhanyagolható kivételtől eltekintve nem áramlottak a régió cégeibe dollártízmilliók, amelyeket rövid idő alatt elpazarolhattak volna. A kelet-közép-európai gazdaságok továbbra is - a piacgazdasági átalakulásnak köszönhetően - növekedési fázisban vannak. Az exportvezérelt növekedés lelassulhat ugyan a nemzetközi fejlemények miatt, a belső fejlődés dinamikája azonban továbbra is növekvő pályán tarthatja a gazdaság egészét. Legalábbis ezt remélem. Az informatikai kiadások növekedése a termelékenységjavulás kulcseleme, ezért a gazdasági növekedésnek is egyik legfontosabb tényezője.
- Az Amerikában megbukott üzleti modellek többsége eleve halva született üzleti ötleten alapul, amelyek eltűnnek a színről, miután kifogytak a pénzükből, vagy többségüket a tapasztalatlan cégalapítók egyszerűen nem tudták menedzselni? Ezek az üzleti modellek - például a fordított aukciók - később újra megjelenhetnek, amint a társaságokat felvásárolják vagy amikor az ötleteket - némiképp átdolgozva - felhasználja valaki más.
- A leggyakoribb hiba a gyenge menedzsment és a gyenge pénzügyi ellenőrzés volt, valamint az, hogy egy túlzsúfolt piacra léptek be egyre újabb szereplők. Azzal együtt, hogy számos befektető valóban túlzottan optimista volt az internetes vásárlók költésével és a hirdetési bevételekkel kapcsolatban, az üzleti modell szerintem többnyire rendben van. A problémák általában az új modellek bevezetésénél, a túlköltekezésben és a rossz időzítés miatt jelentkeztek.
- Ön számos cikkében foglalkozik azzal, hogyan alakítja át a digitális terjesztés egyes iparágak működésének gazdasági alapjait. Legutóbb a lemezkiadásról írt, amelyet a piac - a Napster és más hasonló cégek ellen hozott bírósági ítéletek ellenére - rá fog kényszeríteni üzleti modellje átalakítására. Ezen nem változtat az sem, hogy a nagy lemezkiadó cégek nem titkolják: nekik a jelenlegi helyzet nagyon megfelel, és ragaszkodnak ahhoz, hogy ez így is maradjon. Várhatók hasonlóan radikális fejlemények a sajtóban vagy a filmgyártásban?
- Először is meg kell vizsgálnunk az egyes „iparágak" struktúráját, ha látni akarjuk, milyen hatásai lehetnek ugyanazoknak a tényezőknek - a tartalom majdnem ingyenes sokszorosításának és terjesztésének. A lemezkiadás speciális abból a szempontból, hogy a nagy kiadók jelentős szerepet játszanak a zeneművek reklámozásában és terjesztésében. A stúdiók és a többi szereplő kevésbé jelentősek. A művészek profitálni fognak az új helyzetből, a kiadóknak nem lesz könnyű alkalmazkodni hozzá.
- Mi lesz a digitális terjesztés következménye más „tartalomszolgáltató” iparágakban?
- A sajtó esetében bonyolult helyzet várható. Azok a „hírek", amelyek valójában a szórakoztatóipar termékei - sport, sztárok, hasonlók -, valószínűleg számíthatnak a hirdetők és a szponzorok érdeklődésére és ingyenesek lesznek az olvasók számára. Az üzleti híreket leginkább a hirdetők felső szegmense támogatja, egy részük azonban (The Wall Street Journal, elemzők értékelései, piackutatások) többnyire előfizetési díjért lesznek elérhetők, valamilyen szolgáltatási csomag részeként. A „valódi” híreknek - politikai elemzéseknek, külpolitikai tudósításoknak - lesz a legnehezebb finanszírozást találni. Ez valódi probléma, mert ezek a típusú hírek biztosítják a kormányzatok és az üzleti élet szereplőinek ellenőrizhetőségét. Nem tudom, hogy mi lesz a megoldás erre, de nem a kormányzati finanszírozás, inkább vagyonos emberek bátor döntései. Emellett - szerencsés esetben - a hirdetők mainál szélesebb rétegei lesznek képesek finanszírozni ezeket a híreket. Végül egyes felhasználók talán hajlandónak mutatkoznak majd „túlfizetésre”, hogy mások ingyen juthassanak hozzá. Természetesen továbbra is különböző üzleti modellek fognak egymás mellett élni minden iparágban. A televíziózásban és a rádiózásban sokáig fennmarad a jelenlegi tömegmédia-modell, mert költséghatékony, a hirdetők és a fogyasztók tömegeinek vonzó, de sok mindent fognak egyidejűleg az interneten is „közvetíteni”. Ugyanaz a modell, csak más „fizikai” médium. Különböző iparágak ugyanazt a nyomást tapasztalják, de különbözőképpen fognak reagálni rá.
