A start-upok és a fejlődésük nagyon korai szakaszában lévő cégek finanszírozása a kockázati tőkebefektetéseken belül is kockázatos műfaj. Ebben a szektorban kell a legtöbb társaságot veszteségeként leírni, viszont a megtérülési elvárások is ezeknél a vállalkozásoknál a legnagyobbak. Az átlag 20 százalék, de a nagyon jól teljesítők 50-60 százalékot is elérnek. Miután ezeknek a társaságoknak még nincs struktúrájuk, menedzsmentjük, pénzügyi múltjuk, a befektetőnek sokkal kevesebb információ alapján kell döntenie, így a cégértékek felmérése nagyon nehéz. Mivel sok esetben egy technológiai újdonságról vagy egy új üzleti modellről van szó, nincsen még kiépült piac, nem lehet felmérni a piaci szereplőket sem.
A kockázat mellett a kezdő cégek finanszírozása méretgazdaságossági szempontból is drága, 100 ezer dollárt ugyanannyiba kerül befektetni, mint egymilliót. A magán-tőkebefektetők összefogásának egyik feladata a költségek csökkentése, például a jogi dokumentumok egyszerűsítése lesz. Az együttműködés másik célja, hogy az egyenként - különböző szakértők hozzávetőleges becslései szerint - 3-5 millió dollár felett diszponáló üzleti angyalok és a 4-10 millió dollárral rendelkező start-upokra koncentráló magánbefektetési alapok együtt fektessenek be olyan vállalkozásokba, amelyek az egyedi befektetőknek külön-külön túl nagyok lennének. Ez a módszer bevált például az Indexnél. A hálózatszerű együttműködés a befektetők számára a portfólióban lévő cégek további finanszírozását is megkönnyítené. A kezdő high-tech vállalkozások és az üzleti angyalok közössége a start-upok szűk keresztmetszetét, a szakemberhiányt is enyhítené. Ha valahová kell egy marketinges, pénzügyes, kontroller vagy valamilyen technológiai ismeret, könnyebb az üzleti közösségen belül találni egy megfelelő embert.
A magánbefektetők tervezett összefogása a különböző becslések szerint 15-20, főleg Magyarországon élő, üzleti angyal és a három start-upokkal foglalkozó magyarországi alap, a Fast Ventures, a Concordia által kezelt Eclipse és a Hungarian Innovative Technologies Fund (HIT) mellett a jövőben a külföldi magánbefektetőket is igyekszik bevonni a magyar start-upok finanszírozásába. Az Egyesült Államokban, Kanadában számos olyan magánbefektető van, aki ottani vállalatokba néhány millió dollárt befektetett. Nekik kedvező lehetőség lenne a terjeszkedéshez egy magyarországi vállalkozás, ahová áttelepítenének olyan tevékenységeket, mint a programozás, amelyhez a tengerentúlon nehéz és drága megfelelő munkaerőt találni.
Tóth Katalin