Az egyik probléma az, hogy a tanácsadási szolgáltatásokra szóló pályázatok nem kis hányada áltender, amelyet azért írnak ki, mert egy bizonyos összeghatár felett ez kötelező, de már a kiírás előtt tudja a pályáztató, hogy kivel akar dolgozni. A többi pályázó vesztesége viszont - akik jelentős befektetéssel elkészítik a pályázatukat - nagyobb projekteknél a projekt értékének 5, kisebb megbízásoknál akár a 15 százalékát is elérheti. Több - nevét elhallgatni kívánó - nagy tanácsadó cég ma már azt a politikát követi, hogy egyáltalán nem indul például közbeszerzési pályázatokon.
Még ennél is kellemetlenebb, ha a pályázat kiírója kiválasztja a beküldött ajánlatok közül a legjobbat - vagy a legjobb hármat -, majd a tendert sikertelennek nyilvánítja, és a pályázó cégek módszertanát és az ajánlatban a megrendelő számára kidolgozott megoldásokat felhasználva megcsinálja a projektet saját maga, esetleg egy másik, olcsóbb tanácsadó cég bevonásával. Számos ügyfél nincsen tisztában azzal, hogy a beküldött pályázatokban megjelenő szellemi tulajdon nem az övé, hanem a tanácsadó cégé - mondta lapunknak Kornai Gábor, a VTMSZ elnöke, az AAM informatikai tanácsadó cég igazgatója. A VTMSZ olyan pályáztatási módszereket próbál kidolgozni, amelyek a megbízók számára lehetővé teszik a legjobb ajánlat kiválasztását és a tanácsadók veszteségeit is mérsékli. Informatikai tanácsadás esetében a pályázók megcsinálhatnak például egy-egy kisebb „pilot” projektet, amelyet az ügyfél kifizet. Mivel a tanácsadás bizalmi szakma és a know-how „lenyúlását” amúgy is nehéz lenne bizonyítani, a konzultánsok gyakorlatilag védtelenek ilyen esetekben. A bizalmatlanság következménye, hogy a tanácsadók - módszertanukat féltve - az ajánlataikat egyre kevésbé részletesen és konkrétan fogalmazzák meg, így a tisztességes ügyfelek is rosszul járnak. A marketingköltségként elszámolt befektetés, amelyet a meg nem nyert projektek 5-15 százalékos készültségig történő kidolgozására fordított tanácsadói napok jelentenek, nagyobb cégeknél is elérheti az éves árbevétel 10-15 százalékát. A módszertanok eltulajdonítása szintén tetemes veszteséget okozhat az éves eredményük 20-25 százalékát kutatásra és módszertani fejlesztésekre fordító nagyobb tanácsadó cégeknek. A cégértékelési módszertanok „átvételéről” magukat megnevezni nem kívánó pénzügyi tanácsadók is beszámoltak, a helyzet azonban a reklámszakmában a legrosszabb. A reklámügynökségek sokszor 80-90 százalékos készültségű projekteket adnak át a pályáztatóknak, akiknek már csak át kell venniük a kidolgozott ötleteket, a megtervezett médiamixet, alá kell írniuk a letárgyalt szerződéseket és elindítani az előkészített kampányt. A tanácsadók és a különböző szakmai szolgáltatásokat nyújtó cégek pedig kénytelenek a megrendelő korrektségében bízni, és legfeljebb az informális tapasztalatcsere révén tudják kiszűrni a „veszélyes” ügyfeleket.
A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége és nyolc, a különböző tanácsadás jellegű foglalkozások művelőit tömörítő szakmai szövetség létrehozott egy föderatív jellegű szerveződést, a Tanácsadói Kerekasztalt. A résztvevők a szakmai érdekvédelmen kívül a megrendelők védelmét és a szakmán belüli etikai szabályok betartatását (például a tanácsadó cégek egymástól történő know-how-eltulajdonításának megakadályozását) akarják elősegíteni informális keretek között.
