Egy ország vonzó adópolitikájával dicsekedni nem bölcs dolog, az Európai Unió (EU) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ugyanis folyamatosan háborút visel a „veszélyes adóverseny-taktikák” ellen, a gyakorlatban azonban szinte minden ország adórendszere tartalmaz olyan könnyítéseket, amelyek a számára fontos befektetők becsalogatását célozzák - állapítja meg a The Economist. Helsinkiben, az EU tavaly decemberi értekezletén 66 veszélyesnek minősített adóztatási technikát említettek. Svédország kivételével minden EU-tagország adórendszerében találtak ilyen elemeket, amelyek az adóalkutól az adómentességig terjednek. A holland kormány egyedileg tárgyal a letelepedni kívánó külföldi cégekkel a fizetendő adó mértékéről, Gibraltáron minden külföldi cég helyi leányvállalata adómentességet élvez. Az EU kampányának fő célpontja eredetileg Írország volt, amely egyes kiválasztott adóalanyokra - elsősorban a multinacionális gyártó cégekre és pénzügyi vállalkozásokra - kedvezményes, mindössze 10 százalékos nyereségadót rótt ki. Az ír adórendszer számos befektetőt vonzott a szigetországba, de kivívta a magasabb adót kivető szomszédok ellenszenvét. Az EU nyomására az írek végül elálltak az egyedi adókedvezményektől, de 2010-ig a hazai és külföldi cégek adóját egyaránt 12,5 százalékra csökkentik.
A „tisztes” kormányok tehát - miközben mindegyikük a másik adókedvezményeit bírálja - diszkrét formában, de ugyanazt teszik, amit az adóparadicsomoknak nevezett egzotikus kis országok. Bár a magas adókat kivető Franciaország és Németország erősen szorgalmazza az unión belüli adóharmonizációt, nem valószínű, hogy a többi kormány a közeljövőben lemond saját adópolitikájáról. Írország ellenzi a társasági adó egységesítését, mert elveszítené versenyelőnyét, Nagy-Britannia nemrég utasította el az EU megtakarításokra kivetett adójának bevezetését, mert az sértené a City mint pénzügyi központ érdekeit - elsősorban a virágzó londoni eurokötvény-piacot -, Luxemburg és Svájc nem osztja meg információit más országok adóhatóságaival, mert sok befektető a diszkréció miatt választja bankjaikat, az Egyesült Államok pedig nemzetközi szinten is az internet adóztatása ellen lép fel, mert nettó exportőr az e-businessben és ennek legnagyobb haszonélvezője.
James Hanes, a Michigani Egyetem kutatója szerint az adóverseny jelentősen befolyásolja a külföldi befektetések irányát, a vállalati kölcsönöket, a transzferárakat, az osztalék- és jogdíjkifizetéseket. Mindez világszerte a társasági adó csökkenéséhez vezetett, az összes adóbevételnek a GDP-hez viszonyított aránya viszont ennek ellenére folyamatosan növekedett a fejlett országokban. A jól kitalált adórendszer jelentősen hozzájárulhat a befektetések növeléséhez és a gazdasági felzárkózáshoz. Írország egy főre jutó GDP-je 1990-ben az EU-átlag 70 százaléka volt, ma magasabb mint Nagy-Britanniáé, 2005-re pedig várhatóan meghaladja az EU átlagát.
T. K.
Tóth Katalin