A teljes körű internetalapú szolgáltatásokat nyújtó, csak az internetes üzletágban dolgozó (pure play) cégek közül a Neuer Markton jegyzett Pixelpark jelent meg elsőként a magyar piacon (NAPI Gazdaság, 2000. október 11., 7. oldal). Miután német anyacége megvásárolta az S&T System Integration AG egyik bécsi székhelyű leányvállalatának 75 százalékát, a német vállalat 14 irodából álló közép- és kelet-európai hálózatra tett szert. A 60 százalékban a Bertelsmann Multimedia GmbH tulajdonában lévő Pixelpark magyarországi cége 2001-re 90-100 munkatárssal 500 millió forint bevételre számít. Ügyfelei várhatóan a nagyobb cégek közül fognak kikerülni. A technológiai és kreatív területeken erős - szintén német - GFT Technologies idén januárban alapította meg magyarországi leányvállalatát GFT Websolutions néven, amely 20 főt foglalkoztat, jelenleg egy vertikális b2b website-on dolgozik és a 2000-re tervezett 100 milliós bevételt máris túllépte.
"A magyar piac még nem érte el a kritikus tömeget, de itt kell lenni, mert 2-3 év múlva, amikor az internethasználók száma eléri a 15-20 százalékot, már nagyon nehéz lesz betörni a piacra" - mondta lapunknak Bodó László, a Pixelpark Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A nagy amerikai és brit internetes tanácsadó cégek még nincsenek jelen a régióban, de német nyelvterületről újabbak érkezése várható. A Cell Netről és a Framfabról máris elterjedt a hír, hogy a közeljövőben Magyarországra jön. A magyar, a cseh és a lengyel piacot egyelőre a helyi internetes tanácsadók és a nagy konzultáns multik uralják. Az újonnan érkező külföldi webfejlesztők várhatóan felvásárolnak majd néhányat a helyi cégek közül, így piaci részesedést, helyismeretet és olcsó szakembereket szereznek - jósolja Molnár Dániel, a Carnation Internet Consulting vezető tanácsadója. Molnár szerint a nagy internetes tanácsadó cégek az első fázisban főleg azért jönnek ide, hogy az otthoninál olcsóbb programozókhoz jussanak; nagyobbrészt nem a helyi piacra akarnak dolgozni, hanem háttérmunkákat, elsősorban programozást akarnak idehozni. Bulgáriában is vettek már cégeket ilyen céllal.
A magyar internetes tanácsadók legismertebbje a stratégiai és marketing-tanácsadás felől indult, de mára teljes körű szolgáltatást nyújtó, emellett internetes kutatási üzletággal is rendelkező Carnation Internet Consulting, amelyben a magyar alapítók mellett már amerikai kockázati tőkebefektetők is megjelentek. A cég 35 tanácsadót foglalkoztat. Folyamatosan alakulnak új vállalkozások is. Nemrég jelentette be megalakulását a MAVA és a KFKI közös vállalkozásában létrehozott, egyelőre két tanácsadót foglalkoztató Dotkom (NAPI Gazdaság, 2000. október 12., 7. oldal) és a magyar tulajdonú Sense/Net Consulting Kft. is (a cégről külön cikkünk a 21. oldalon). A magyar alapítók kezében van, de tőkebevonást tervez a webdesign és a technológia területén erős Kirowski. A magát internetes ügynökségnek definiáló Mirainak weboldalak fejlesztésében és a tartalomszolgáltatásban is voltak már jelentős megbízásai nagyvállatoknál, valamint a Külügyminisztériumnál és az ISM-nél (NAPI Gazdaság, 2000. október 11., 9. oldal). Az 5-6 nagyobb magyar versenyző közé tartozik még a Wallis Rt. és a PSINet Rt. tulajdonába került Webigen Kft. és a három magyar cég összeolvadásából kialakuló E-Group is. Utóbbi a Corebiz Consulting tanácsadó cég, egy informatikai vállalkozás és egy kreatív internetes cég fúziójából jött létre, és hamarosan 8-10 évre befektető kockázatitőke-cég bevonását jelenti be, amely kisebbségi tulajdonhoz jut.
Felismerve, hogy a webdesign sokkal kevésbé jövedelmező, mint a teljes körű szolgáltatás, a kis weboldalkészítő cégek közül is egyre többen kezdik kiépíteni technológiai és tanácsadási szolgáltatásaikat is, sokszor olyan dolgokat is felvállalva, amihez nem igazán értenek.
A magyarországi e-business-tanácsadás legnagyobb bevételt elkönyvelő szereplői a stratégiai tanácsadó multik, a McKinsey, a Roland Berger, a Boston Consulting - ez utóbbi bevételének egyharmadát szerezte tavaly bankok és médiacégek internetes stratégiájának kidolgozásából -, az Andersen Consulting és a "big five", amelyek meglévő nagyvállalati ügyfélkörükre támaszkodva erős pozícióban vannak a piacon. Szakterületük a stratégiai tanácsadás, illetve az Andersen Consulting és a big five esetében a stratégia mellett informatikai rendszerek bevezetése. A programozást és a kreatív munkákat általában helyi alvállalkozók végzik, akik közül az Egyesült Államokban és Európában sokat fel is vásároltak, Magyarországon pedig stratégiai szövetségek jönnek létre, ahogyan ez például az Arthur Andersen és az Argon nevű webdesigncég esetében történt.
Szekfű Balázs, a Carnation elnöke 2 milliárd forintra becsüli a magyarországi internetes tanácsadási piacot, amelybe az e-business-stratégia, a szervezet- és folyamatátalakítás, valamint a webdesign, online kommunikáció és egyéb kreatív területek értendők bele. Ez a piac várhatóan két fő irányba fog továbbfejlődni. A hagyományos iparágak nagyvállalatainak webes üzletágát nyilván a nagy stratégiai cégek és a big five csinálják meg valamilyen konzorciumban technológiai, programozó- és kreatív cégekkel, míg a nagyobb, 30-50 fős internetspecialisták - mint a Carnation - inkább az innovatív, a fejlesztés élvonalába tartozó (front-end) projektekben lesznek erősek.
T. K.
**** KERETBEN ****
Újabb mélyponton az euró
Az egy szakértő után elszámolt napidíjak a stratégiai tanácsadóknál a legmagasabbak, a technológiai cégeknél alacsonyabbak, a legkisebb jövedelmezőséggel és óradíjakkal a webdesigncégek dolgoznak. A teljes körű internetes szolgáltatások területén piacvezető magyar tulajdonú cégek átlagosan 100 ezer forintos napidíjért dolgoznak, a külföldiek, mint a Pixelpark, két-háromszor ennyiért. Tapasztalatok szerint az európai piacon ugyanazért a munkáért 20-50 százalékkal több tanácsadói, programozói, webtervezői napot lehet elszámolni, mint a nagyon költségérzékeny magyar megbízók esetében. Az amerikai vagy európai piaccal történő összehasonlítás azért is nehéz, mert Magyarországon még csak néhány hónapja indultak be azok a nagyobb és bonyolultabb projektek - b2b piacterek kifejlesztése, internetes áruházak, vállalati intranet és extranet hálózatok kiépítése - amelyek túllépnek a magyarországi internetes fejlesztések többségét eddig kitevő vállalati weboldal-fejlesztési projekteken, amelyek inkább az anyavállalat vagy a konkurencia nyomására születtek, nem az e-business lehetőségeinek kihasználására. Egy jó minőségű statikus brosúrasite fél-egy millió forintból, minimális szerkesztőségi rendszerrel már 3 millióból, egy vállalatcsoport esetében 3-5 millióból kihozható, egy kisebb webáruház 8 millió forint feletti összegből építhető fel. Egy iparági vertikális website viszont már 100 millió fölötti beruházást jelent.
