BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nálunk is közeledik a részvényesi forradalom

Az angolszász országokban valóságos részvényesi forradalom zajlott le az elmúlt évtizedben. A nagy intézményi befektetők a korábbi passzív reagálás helyett - amikor a likvid piacokon egyszerűen eladták a rosszul teljesítő papírokat - egyre aktívabban vesznek részt a cégek stratégiai döntéseiben, sőt gyakran a vállalatvezetés leváltására törekszenek. Számos felvásárlási ajánlatban is a befektetési alapok játszanak szerepet.

2000. február 15. kedd, 00:00

A nagy és likvid tőkepiacokkal rendelkező angolszász országokban a hatalom az intézményi befektetők kezében összpontosul, és a vállalatok feletti ellenőrzés megszerzésének kialakult piaca van. Az Egyesült Államokban a részvények több mint 50 százaléka intézményi befektetők kezében van, Nagy-Britanniában pedig a 2000 legnagyobb tőzsdei cég piaci kapitalizációja a GDP 124 százalékával egyenlő. A stakeholdereknek (vevőknek, szállítóknak, dolgozóknak, társadalmi szerveknek) erős pozíciókat biztosító országokban, elsősorban Németországban, Franciaországban valamint Japánban a részvénypiacok kevésbé likvidek és kisebbek, a részvénytulajdonosi hatalom a bankok, kormányzati szervek, családok kezében összpontosul.
Az ellenséges kivásárlás ezekben az országokban a közelmúltig szinte ismeretlen volt, a vállalatvezetés lecseréléséről pedig gyakran banki, kormányzati alkuk során döntöttek. Egy olyan alap viszont, mint a CalPRES - amelynek befektetési portfóliója meghaladja a 100 milliárd dollárt - valamely cég részvényeinek eladásával az egész piacot megzavarhatná, továbbá a portfóliója indexelve van, ezért nem mozgathatja a tőkét belátása szerint vállalatok, szektorok vagy régiók között. A befektetett tőke értékének alakulása azonban nem csak a tőzsdei cégek számára fontos. A vállalatok egyre nagyobb hányadának kell számolnia azzal, hogy akvizíciós célpont lesz, vagy maga válik felvásárlóvá.
A magyar vállatokat felvásárló külföldi cégek által rendelt cégértékelések mellett Magyarországon is egyre több, főleg tőzsdei cég alkalmazza a cash flow-mutatókat a cég belső irányításában is. A csökkenő infláció következtében nem kell minden évben jelentősen korrigálni a diszkontrátát az infláció ingadozása miatt. Emellett megjelentek a piacon a forintban kibocsátott hosszú lejáratú államkötvények, amelyekhez a hozamokat viszonyítani lehet. Kezdetben a dollárban kibocsátott amerikai értékpapírokat kellett az országkockázattal korrigálni és visszaváltani forintra.
A legjelentősebb SHV projektet a PwC a Mol-nál valósította meg. (NAPI Gazdaság, Controlling-melléklet 1998. augusztus 13.)

Ez is érdekelhet