Gyakran előforduló probléma, amely előfordulhat mind az otthoni, mind a kisvállalati hálózatokon, hogy azért akadozik a telefonálás – mondjuk a Skype-pal –, mert a szomszéd szobában zajló letöltés ebben akadályozza. A probléma a TCP/IP-hálózat csomagkapcsolt voltából, illetve a letöltés miatti szűk sávszélességből adódik. Adódhat persze sok más okból, például a két fél között közvetítő hálózat problémájából, amivel nem is nagyon lehet mit kezdeni. Szerencsére az ilyen és hasonló gondok orvoslására van lehetőség.
Mára a legolcsóbb routerek is tartalmazzák az internetmegosztás, a vezeték nélküli hozzáférési pont funkciókat. A most ismertetett szolgáltatásminőség biztosítás – idegen nevén Quality of Service (QoS) – azonban az eggyel magasabb árkategóriába tartozó eszközök sajátossága. Az egyik ilyen készülék a D-Link Wireless N sorozatba tartozó DIR–655 routere. A DIR–655 útválasztókban fut egy alkalmazás, amely kizárólag azért felelős, hogy a forgalom felett őrködve a „megjelölt” csomagok számára elsőbbséget biztosítson. Ezt az alkalmazást StreamEnginek nevezik. Komoly probléma annak beállítása, hogy mely adatfolyamok, illetve mely gépek kapjanak elsőbbséget, hiszen ehhez jól kell ismerni a TCP/IP alapjait, működését. Hogy ezt a nyilvánvalóan macerás feladatot ne a felhasználóknak kelljen megoldaniuk, a StreamEngine folyamatosan figyeli az adatfolyamok tartalmát és automatikusan előnyt biztosít a kritikus csomagoknak. Az útválasztó az esetleges torlódást úgy képes felismerni, hogy az internetre kapcsolódáskor megméri a kapcsolat valós átviteli sebességét (és nem azt, amit a szolgáltató meghirdet, az ugyanis a távközlési infrastruktúra következtében jelentős mértékben eltérhet a valóstól), és ha ennél nagyobb forgalmi igényt észlel, akkor elindítja az automatikus forgalomszabályozást.
A D-Link DIR–655-ös készülékében az internetforgalmat szabályozó QoS megoldás mellett egy másik hasonló rendszer is üzemel, amely a belső vezeték nélküli kapcsolat sávszélességét szabályozza. Működését tekintve ugyanazt az elvet képviseli, mint az előző: ha videót nézünk a belső vezeték nélküli hálózaton, miközben valaki hozzákezd másolni, akkor megvédi a videoadatfolyamot, megakadályozva a szaggatást. Mindezt teljesen automatikusan. Ha azonban ezzel nem vagyunk elégedettek, és tudjuk is, hogy mit csinálunk, lehetőségünk van egyes gépeket más gépekkel szemben a hálózati hozzáférés tekintetében előnyben (hátrányban) részesíteni.
A QoS-szel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a hiedelmekkel ellentétben csak igen kevés olyan QoS-megvalósítás létezik, amely garantált méretű sávszélességet tud biztosítani, ez a fogalom ugyanis a TCP/IP protokoll számára értelmezhetetlen. Sokan úgy gondolnak a QoS-re, mint valamire, amivel fel lehet osztani a internetes kapcsolatot, hogy az egyes gépek meghatározott sávot kapjanak, de erre legfeljebb felső korlátot lehet szabni (ezt csinálják a szolgáltatók is az egyes díjcsomagok esetében), ám ekkor a többi sávszélesség kihasználatlan marad. A QoS elvei inkább a torlódás feloldására illetve kezelésére vonatkoznak.
Abban az esetben azonban, ha a hálózat nem nálunk szűk, hanem valahol a célállomás és közöttünk, azzal sajnos nem fogunk tudni mit kezdeni (azzal a köztes hálózatban definiált QoS-nek kell dolgoznia). Az itt leírt szabályok szigorúan csak a saját internetkapcsolatunk torlódása esetén nyújthatnak megoldást. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a QoS nem oldja meg a hálózat szűk keresztmetszetéből adódó összes problémát. Nagy, általános tartalmú adatforgalom esetén segít. De például, ha a hálózaton annyi internetes telefonálás zajlik (amelyek elvileg egyenrangúak), amennyi már önmagában is túlterhelné a hálózatot, akkor a QoS hiába engedi előre ezeket, az elsőbbségi csomagoknak is csak egy része fog átjutni a kapun.
A következő részben áttekintjük hálózatunk üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket: fix IP-cím kiosztását az egyes gépeknek, a gépeink bizonyos szolgáltatásainak publikálását, és az eszköz állapotának megfigyelését.
(A sorozat megírásához a szükséges hardvereket a D-Link Magyarországtól kapta kipróbálása a szerző. Az első négy cikk elérhető a www.napi.hu weboldalán, az it-rovatban.)
