számlázó rendszer fogalomkörbe minden olyan informatikai megoldás beletartozik, amely hivatalos pénzügyi bizonylatot, vagyis számlát állít elő. Ha egy cég tömeges mennyiségben bocsát ki számlát, emellett nagyon komplex, gyorsan változó, fejlődő szolgáltatásokat nyújt, akkor a számlázó rendszerrel kapcsolatos elvárások is nagyon összetettek. Ezek a vállalatok jellemzően éles versenykörnyezetben működnek (tipikusan ebbe a körbe tartoznak a telekommunikációs szolgáltatók) és ez a versenyhelyzet folyamatos technikai és kereskedelmi fejlesztésekre (üzletfejlesztésre) ösztönzi őket. Ennek az a következménye, hogy egyre újabb és újabb szolgáltatásokat és árazási konstrukciókat vezetnek be a piacra. Ebben az esetben az időtényezőnek kiemelt jelentősége van, hiszen ha a szolgáltató az adott szolgáltatással előbb tud a piacra lépni, akkor jelentős piaci előnyre tud szert tenni a többiekhez képest.
Rugalmas számlázó rendszer – gyors piacra lépés
Amikor egy vállalat új szolgáltatást vezet be, arra a számlázó rendszert is fel kell készíteni. Ha ehhez szoftverfejlesztésre is szükség van, akkor az új programverzió implementálása akár jelentősen kitolhatja a piacra lépés idejét, a felhasznált emberi és anyagi erőforrásokról már nem is beszélve. Sokkal kedvezőbb a helyzet, ha a számlázó rendszer rendelkezik egy olyan modullal, amely szoftverfejlesztés nélkül, paraméterezéssel meg tudja oldani a számlázási események egységes adatstruktúrára történő konvertálását. Ebben az esetben hatékonyan, a rendszert szállító cég fejlesztői kapacitásának felhasználása nélkül oldható meg az új szolgáltatás számlázása. Ezek a megoldások – amelyeket a szaknyelvben általában Mediation Device-nak hívnak – vagy a számlázó rendszer részét képezik, vagy külön termékként vásárolhatók meg.
A rugalmas alkalmazkodás a különböző árazási konstrukciók esetében is alapkövetelmény. Az egyes árazási eseményekhez a megfelelő ár hozzárendelése egyszerű dolognak tűnhet, a versenyszférára azonban sokszor bonyolult árazási konstrukciók jellemzőek. Egy mobilhívásnál például – napszaktól és a hívott számtól függően – sávos kedvezményeket adhatnak a szolgáltatók, és még további egyszeri kedvezményeket is alkalmazhatnak más szolgáltatások igénybevételétől függően. Az ilyen jellegű konstrukciók megvalósításánál az az optimális, ha lehetőleg fejlesztés nélkül, pusztán paraméterezéssel oldható meg az árazás. A komoly tapasztalatokkal rendelkező számlázórendszer-fejlesztéssel foglalkozó cégek olyan árazási paraméterező modulokat terveznek és implementálnak, amelyek segítségével – a bonyolultabb árazási szabályok definiálásával – a legösszetettebb árazási konstrukciók is házon belül megvalósíthatók.
Akár napi 100 millió esemény feldolgozása
A számlázó rendszerek folyamatosan gyűjtik a számlázási események adatait és maga az árazás folyamata is valós időben, vagy közel „real-time” történik. Egy telekommunikációs szolgáltatónál például napi százmilliónál is több feldolgozandó hívásrekord (Call Data Record – CDR) keletkezik, amelyeket folyamatosan fel kell dolgozni, vagyis a hívó és a hívott felet azonosítani, az árazási attribútumokat a híváshoz rendelni, majd árazni. Ennek során a CDR-ek nem torlódhatnak fel, vagyis a számlázó rendszer feldolgozási kapacitásának nagyobbnak kell lenni a mobil-kapcsolóközpontok és egyéb hálózati elemek CDR-kibocsátási kapacitásánál. A nagy teljesítmény mellett fontos a stabilitás is, amire oda kell figyelni a rendszer kiválasztásánál. Mivel a számlázó rendszerek éjjel-nappal, a hét minden napján folyamatosan működnek és üzletileg nagyon kritikus feladatot látnak el, ezért fontos, hogy hosszú távon is megbízhatóan lehessen őket üzemeltetni. Ezt a célt leginkább az alkalmazott hardver- és szoftverelemek gondos kiválasztásával lehet elérni. A nagy teljesítményű számlázó rendszerek mindegyike hibatűrő, redundáns hardverelemeken és operációs rendszerkörnyezetben üzemel, általában több terabájt adatmennyiség biztonságos kezelését megoldó relációs adatbázis-kezelő rendszerek használatával.
Megbízhatóság
és tapasztalat
A komplex számlázó rendszerek a legköltségesebb informatikai rendszerek közé tartoznak. Ez igaz a felmerülő egyszeri beruházási, illetve a továbbfejlesztési költségekre és a folyamatos üzemeltetési költségekre is. A már példaként többször említett telekommunikációs cégek esetében egy új rendszer megvétele akár több milliárd forintra is rúghat, a folyamatos üzemeltetési és támogatási költségek pedig a havi százmillió forintos nagyságrendekbe is eshetnek. Ennek oka, hogy általában több évtizedes know-how-t tartalmaznak ezek a rendszerek, ugyanis a nagyobb szállítók egyrészt a kiterjedt ügyfélkörüktől kapnak folyamatosan visszajelzést a rendszereik funkcionális megfelelősségéről, másrészt pedig folyamatosan beépítik a rendszereikbe a felmerülő új fejlesztési igényeket. Emiatt ezek a rendszerek tartalmazzák mindazokat az iparági jellegzetességeket, specialitásokat és tendenciákat, amelyek mint új igények már máshol felmerültek. A nagy számlázórendszer-szállítók pedig maguk is jelentős összegeket költenek kutatás-fejlesztésre és rendszereik folyamatos technológiai és funkcionális fejlesztésére.
Ezenkívül mivel ezek a rendszerek a legkritikusabb üzleti alkalmazások közé tartoznak – hiszen egy adott szolgáltató árbevétele lényegében ezeken keresztül realizálódik –, meghatározó jelentősége van a folyamatos és hatékony helyi üzemeltetési és felhasználói támogatásnak. Így a szolgáltatók általában igen szigorú szolgáltatási megállapodásokat (Service Level Agreement – SLA) kötnek a szállítókkal, amelyben rögzítik az egyes support tevékenységeket és az azokhoz tartozó számszerű követelményeket. Például súlyos hiba előfordulása esetén tíz percen belül meg kell kezdeni a hibaelhárítást és az esetek 95 százalékában egy órán belül el kell hárítani azt. Ezt pedig csak jól felkészült, a rendszer működését és technikai megvalósítását alaposan ismerő szakembergárda tudja biztosítani, aminek kiépítésére a rendszerszállítók jelenős összegeket költenek.
