Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közelmúltban Magyarországon is elkészült az a lista, amely aszerint rangsorolja a legjelentősebb magyar vállalatokat, hogy azok mennyire tartják fontosnak társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaik hatékony kezelését, hogyan építik be üzleti stratégiájukba, s mennyire vonják be érintettjeiket a döntési folyamatokba, illetve hogy a vállalatok miképp tájékoztatják a körülöttük élőket. A metodológiát az AccountAbility non-profit szervezet és CSR-tanácsadó cége, a csrnetwork dolgozta ki, s az első globális értékelés 2004-ben készült. Magyarországon a rangsort a nemzetközi licenc alapján a Braun & Partners a CEU Business Schoollal együttműködve készítette. A magyar besorolásban a 26 legnagyobb árbevételű hazai cég és az 5 legnagyobb mérlegfőösszegű bank vett részt – mondta lapunknak Fertetics Mandy, a Braun & Partners tanácsadója.
A vállalatok értékelése hat fő szempont lapján – különböző súllyal – történt, minden területre pontszámot kapnak, s a végső rangsor ezek alapján áll össze. Fertetics Mandytől megtudtuk még, hogy a vállatokat a publikus adatok, vagyis a pénzügyi jelentés, a környezeti, társadalmi, fenntarthatósági jelentés, illetve a cégek honlapján fellelhető információk alapján értékelték. Az összemérhetőség és az objektivitás érdekében valamennyi céget ugyanazon kérdéssor alapján mérlegeltek, ám a lista szektorspecifikus kérdéseket is tartalmazott. Az ezt követően – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – Magyarországon is évente elkészített lista eredménye részben rámutathat arra, hogy fejlődött-e az elmúlt időszakban a vállalat, részben a cégek közötti vagy akár iparágon belüli versengésre is szolgálhat – tette hozzá Fertetics Mandy. A lista első helyén a Magyar Telekom Nyrt. áll, e céget a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., majd a Magyar Villamos Művek Zrt. követi.
Manapság nagyon divatossá vált a vállalatok életében, viselkedésében, szóhasználatában a társadalmi felelősségvállalás. A Magyar Telekomnál (illetve a Matávnál) ez a magatartás nagyon hosszú múltra tekint vissza – talán ennek is szerepe van a mostani eredményben –, tehát olyannyira régi keletű a gondolat, hogy már 1998-ban az adományozással, szponzorálással foglalkozó egységet társadalmi szerepvállalás osztálynak neveztük el – mondta Nagy Bálint, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója, akinek az irányítása alá tartozott évekkel ezelőtt az említett osztály. A fogalom az évek során komoly változásokon ment át világszerte. Kezdetben inkább karitatív tevékenységet takart, illetve mecenatúrát, adományozást, kisebb részben a szponzorálást foglalta magába. Később a fenntartható fejlődés kapcsán már a környezettudatos gondolkodást is magába foglalta, majd pedig tovább szélesedett a fogalom köre, s kiegészült a munkáltató azon felelősségével, hogy minden munkavállalója számára egyenlő esélyt biztosítson a munkaerőpiacon. Ekkortól kezdve tehát a fogalom már magában foglalta a munkavállalóval szemben tanúsított toleráns, nyitott, egyenlőségelvű megközelítést, s ez később kiterjedt a cég partnerkapcsolati rendszerére is. Napjaikban a felelős vállalati magatartás abban nyilvánul meg, hogy a cég kulcstevékenységén kívül igyekszik hozzájárulni a társadalom egészséges fejlődéséhez, a kultúra, az oktatás, a környezet megőrzésének támogatásával. A társadalmi felelősségvállalás 2006-ban talán minden korábbinál fontosabbá vált, manapság ugyanis az állam fokozatosan kivonul a civil szférából, „helyet engedve” ezáltal a cégeknek ahhoz, hogy minél nagyobb szerepet vállaljanak a társadalom általános közérzetének javításában. Ugyanakkor a cégek önmagukról szóló kommunikációs eszköztára is kezd kifáradni, kiürülni, s ez egy újabb lehetőség marketing-eszköztárukban. Ez az régi-új jelenség tehát hozzájárulhat a cégek imázsának javításához, ugyanakkor kedvező az állam szempontjából is, hisz túl azon, hogy feladatokat vesznek át tőle a vállalatok, forrást is ők biztosítanak a civil szféra számára, vagyis úgy tűnik, hogy mindenkinek kedvező konstrukció rajzolódik ki.
