Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyes szoftverek hibátlanul működnek, bár kivitelük kívánnivalót hagy maga után, mások tele vannak hibával, de szépek. Az igazi az, ha a szoftver jó is, szép is, egyszerű is, funkcióiban pedig nem akar többet adni, mint amire ténylegesen szükség van. A felhasználót ugyanis az őrületbe kergeti, ha a szoftver okosabb akar lenni nála. Fokozottan igaz ez az egyéni igények alapján fejlesztett szoftverekre, hiszen ott a megrendelő és a felhasználó nem azonos, a megrendelő több mint egyszerű felhasználó, az egyes gépeknél azonban sokszor olyanok ülnek, akiknek igazán alapszintű szolgáltatásra és főleg a legalapvetőbb ismeretekkel is értelmezhető kezelőfelületre van szükségük. A vállalkozások eltérő mérete, és az ebből adódó különbségek eltérő igényeket szülnek, ezek pontos beállítása pedig azért is létkérdés, mert senki sem akarja a szükségesnél bonyolultabb szoftverek telepítésével terhelni a hálózatot – állítja Kaiser László a SaveAs Rt. technikai igazgatója.
„Mindez igaz az EagleEyeOS-re is, de tovább bonyolítja a helyzetet, hogy biztonsági szoftverről lévén szó a nagyvállalati verzióban a kezelőfelülethez a munkatársaknak semmi köze, de a mikro- és kisvállalkozásoknál a felhasználóknak gyakran maguknak kell tudniuk használni a szoftvert” – mondja Kaiser. A SaveAs tavaly nyert 42 millió forintot a GVOP egyik pályázatán arra, hogy a már korábban elkészült nagyvállalati verzióból készítsen egy kisvállalkozóknak szóló változatot is, ezért Kaiser igazán tudja miről beszél.
Az EagleEyeOS esetében az azonos kategóriába sorolt szervezetek között a szegmentálás fő szempontja a rendszerben felelhető információk értéke. A EagleEyeOS két fő fegyvere, a mobileszközök blokkolása és a teljes fájléletút-követés már az alacsonyabb szinteken is működik, de a legértékesebb információkkal rendelkező szervezetek esetében nem elégedhetnek meg ezzel. Náluk kevés, hogy a teljes fájléletút-követéssel utólag kideríthetik ki követette el a visszaélést, ki adta ki a cég titkait, hiszen akkor már késő. Éppen ezért a legmagasabb szinten már olyan riasztófunkciók segítik a kezelőt, amelyek a jogosult felhasználó gyanús tevékenységéről éppúgy értesítést küldenek, mint a jogosultság túllépésének kísérletéről. Ugyanez a kisvállalkozói szegmensben is igaz, véli Kaiser László. Képzeljünk el egy néhány fős utazási irodát, ingatlanügynökséget vagy egy ügyvédi irodát. A főnök alapvetően bízik az alkalmazottakban, de bizonyos dokumentumok – az ügyfelek listája, a címlista vagy az ügyfelekkel kapcsolatos feljegyzések – védelme létkérdés. A kevés gép ugyanakkor nem igényli kiterjedt hálózati szoftver telepítését. Ha ezek a dokumentumok eleve csak a főnök gépén vannak meg, akkor elég azt az egy gépet védeni. De elképzelhető, hogy a zökkenőmentes munkavégzés megkívánja, hogy fontos iratok mások gépein is meglegyenek, ekkor már azokon is tiltani kell a mobileszközök (floppy, CD, InfraRed, COM, LPT, Bluetooth, Wireless és így tovább) használatát, hiszen az alkalmazottaknak ma már számtalan olyan eszközük van, amelyek alkalmasak az adatok kivitelére. Kicsit magasabb szinten az eszközök egyszerű tiltása már túlságosan brutális megoldásnak számít, hiszen nem akarjuk lehetetlenné tenni, hogy az alkalmazott otthon is dolgozzon. Ilyenkor egyszerűen csak tudni akarjuk, mit visz haza, és ha például laptopon teszi mindezt, akkor azt is, hogy otthon mit csinált vele.
Ez megkívánja, hogy a szoftver a céges laptopra is telepíthető legyen, és amikor újra kapcsolatba kerül a hálózattal, automatikusan „beszámoljon” arról, mi történt a kérdéses fájlokkal, amíg a gép házon kívül tartózkodott. Kaiser szerint fontos figyelembe venni azt is, hogy a vezetők egy kis szervezetben pontosan ismerik a felhasználók technikai képességeit. Éppen ezért elképzelhető, hogy EagleEyeOS-nek lesz olyan ingyenesen letölthető verziója, amely magát a szoftvert még nem védi, egy ügyes felhasználó akár le is állíthatja. „Sokszor ez is elég” – véli a technikai igazgató.
