Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyre erősödő piaci versenyben előnyt jelent, ha megbízhatóan és a követelményeknek megfelelően működő termékkel jelenik meg valaki a piacon, és különösen igaz ez a szoftvertermékekre. Ezért a szoftverek életciklusában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a validálás és a verifikálás. Ennek során igazolni kell, hogy a szoftver teljesíti az előírt funkcionális követelményeket, megbízhatóan működik és az előírásoknak megfelelő dokumentáció készült hozzá.
Kovács Rita, a párizsi székhelyű Altsom budapesti szoftverfejlesztő vállalatának vezetője azt hangsúlyozza, hogy ez olyan szoftverek esetén még fontosabb, amelyek helytelen működése vagy hibája súlyos tragédiát idézhet elő. Ezek a megbízhatóságra különösen érzékeny szoftverek jelen vannak az egészségügyben, a közlekedésben, a nukleáris vezérlésben, a repüléstechnikában, vagyis minden olyan ágazatban, ahol a szoftver hibája akár emberi életeket is veszélyeztethet. Az ilyen helyeken alkalmazott szoftverek rendszerbe állítása előtt a fejlesztés a tervezési idő és energia kisebbik részét emészti fel, a sokoldalú ellenőrzés és dokumentáció jóval több időt vehet igénybe. Ezeket az általában egyedi és különböző programnyelveken írt szoftvereket ugyanis minden lehető helyzetben ellenőrizni kell. Ez a szimulált működés közbeni vagy éppen valós idejű kontroll azonban gyakran nem függ a szoftver alkalmazási céljától, hiszen az ellenőrzésnek azonos elvek szerint kell folynia, legyen szó akár egy banki rendszerről, akár egy szuperexpressz vezérléséről, vagy a vezető nélküli párizsi metróról.
Ilyen biztonságkritikus szoftvereket fejleszt a 27 millió forint alaptőkéjű Alstom Signaling Kft., amely gyakran szembesül azzal, hogy hiány van jól képzett, nagy tapasztalatokkal rendelkező, (közlekedés)mérnöki szemlélettel is bíró informatikai szakemberekből. A terület ugyanis fontossága ellenére eddig mostohagyereknek számított az oktatásban. Az Alstom mostanáig, ha új munkatárs után nézett, először általános informatikai tudással rendelkező kollégát vett fel, aki gyakran fél év vagy még hosszabb idő alatt sajátította el a szakterületet – és a költséges belső képzés után vagy maradt a cégnél, vagy máshová ment dolgozni. Ezt a szakemberhiányt szeretné csökkenteni az Alstom az egyetemekkel kötött hosszú távú együttműködés eredményeként. Az ELTE Kozma László által vezetett informatikai karán a most kezdődő tanév első félévében még csak egyedileg választható tárgyként, a második félévtől azonban a kreditrendszerű oktatásba integrált tárgyként jelenik meg a szoftverek validálása és tesztelése Kőhegyi János irányításával, az Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszéken. A tantárgy „Minden, amit tudni akartál... a tesztről, avagy a szoftvertesztelés elmélete és gyakorlata” címmel a tesztelés, validálás és verifikálás témáját dolgozza fel úgy, hogy a tematikát az egyetemmel konzultálva az Alstom munkatársai dolgozzák ki, és az előadásokat is ők tartják. Az oktatáshoz az egyetem biztosítja az infrastruktúrát és az oktatók pedagógiai tapasztalatát.
Az együttműködés eredményeként az egyetemi hallgatók a szoftverek életciklusának egyre nagyobb szeletével ismerkedhetnek meg (tervezési és kódolási tárgyakat már korábban is oktattak az egyetemen). Emellett már egyetemi tanulmányaik idején betekintést nyernek egy multinacionális vállalat életébe. Az Alstom Signaling Kft. vezetői természetesen alapos számítások alapján fogtak bele az együttműködésbe. Számukra ugyanis jóval hatékonyabb és olcsóbb egyetemi körülmények között egyszerre több diákot oktatni a szoftvervalidálásra, mint végzett egyetemistákat felvenni, egyenként oktatni, esetenként annak veszélyét is vállalva, hogy a fél évnél is hosszabb és költséges betanulás után azok esetleg máshol folytatják munkájukat. A sikeres egyetemi oktatás viszont azt jelenti, hogy már az oktatás ideje alatt megismerik a diákokat (és viszont), így eleve olyan képzett szakemberek közül lehet választani, akikre hosszú távon is lehet építeni. Az Alstom egyébként hasonló együttműködést szeretne kialakítani a Budapesti Műszaki Egyetemmel is, szakember-utánpótlásának másik fő bázisintézményével.
