Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A brit kormány a nyílt forráskód mellett
Támogatást nyújt a brit kormány egy olyan kezdeményezésnek, amelynek célja a nyílt forráskódú szoftverek használatának bátorítása a szigetország közszolgálati intézményeinél. Az Open Source Academy (OSA) olyan erőforrásokat nyújt a közhivataloknak, amelyek segítségével azok részt vehetnek közös szoftverfejlesztési, -telepítési projektekben. A szervezet emellett segít megosztani a nyílt technológiák telepítésével kapcsolatos információkat, az e téren a legkülönbözőbb ágazatokban szerzett tapasztalatokat. Mark Taylor, az OSA igazgatója úgy véli, hogy a brit közszolgálati szektor lemaradásban van a kontinentális Európától a szabadon felhasználható programok alkalmazásában, amit azonban az új támogatások segítségével behozhat. Taylor azt is szükségesnek tartotta leszögezni, hogy a szigetországi kezdeményezés bizonyítja: tévedés azt hinni, hogy a nyílt forráskódú technológia csak a szegény országoknak nyújt (olcsó) megoldást a technikai fejlesztésre – adta hírül a CNET
Mobilkomputert a szegényeknek?
Processzoraira épülő laptopokkal akarja ellátni több mint 300 az ázsiai-csendes-óceáni térségben működő felsőoktatási intézmény diákjait az Intel. A megcélzott intézmények közül több mint 100 kínai. A kezdeményezésben a HP-vel, az IBM-mel, a Lenovóval és az Ocamar Technologieszel dolgoznak együtt egy olyan közös platform, a Tanggula kidolgozásának igényével, amely az Intel által támogatott Common Building Block Program keretében biztosítaná a legkülönbözőbb rendszerek magas színvonalú, és csont nélküli együttműködését. Az Intel egyelőre nem közölte, hogy várakozásai szerint hány diák juthatna hozzá a kezdeményezés részeként a laptopokhoz, mint mondták a részletekről az év második felében nyilatkoznak – tudósított az Internet News.
Lyukak a helyeírás-ellenőrzőn
Sandeep Krishnamurthy, a Washingtoni Egyetem marketing- és e-kereskedelem-tanára annyira kiakadt a Microsoft Wordhöz mellékelt nyelvtani ellenző rendszer hiányosságain, hogy példák egész sorát tette közzé erről weboldalán. Emellett felszólította a redmondiakat, hogy köszörüljék ki ezt a csorbát a programjukon. A professzor szerint az égbekiáltó ostobaságok, amelyeket a szoftver javítatlanul hagy, talán segítik a jó íráskészséggel rendelkezők önkorrekcióját, ám lehetetlenné teszik a gyengébb nyelvtani tudású emberek fejlődését. Krishnamurthy szerint a Microsoftnak oly módon kellene fejleszteni nyelvtani ellenőrzőjét, hogy a felhasználó beállíthassa annak szintjét a kezdőtől az erős haladóig. A fejlesztő nyilatkozata szerint a szoftver nem arra találták ki, hogy minden hibát megtaláljon, hanem inkább arra, hogy „kiszűrje az átlagfelhasználó átlagos írási helyzetekben elkövetett tévedéseit” – idézte a Microsoft állásfoglalását a Chronicle of Higher Education.
Nem jó ötlet az „egységes nyilvántartás”?
Látva az utóbbi időben történt adatbázis-feltöréseket a vállalatok és a közintézmények körében biztonsági szakértők aggodalmuknak adtak hangot az USA oktatási minisztériumának „egységes nyilvántartásra” vonatkozó javaslatával kapcsolatban. Jelenleg a főhatóság egyenként gyűjti be a felsőoktatási intézményekből a diákok adatait, míg az új megoldással egységes, a hallgatók teljes egyetemi-főiskolai pályafutását végigkísérő adatfelvétel történne, ami a hozzáértők szerint igen kívánatos célponttá tenné ezt az adatbázist a rossz fiúk számára. „A jelenlegi rendszerben a hacker kénytelen számos nyilvántartással foglalkozni, míg az új helyzetben egyetlen csapással kinyithatná maga előtt a kaput az információszerzés céljából” – mondja Eugene Spafford, a Purdue Egyetem komputertudományokban járatos professzora. Grover Whitehurst, a minisztérium illetékes részlegének vezetője válaszul közölte: vizsgálják a tervezett megoldás biztonsági kockázatait, s ezért szívesen fogadnak minden javaslatot. Megjegyezte még, hogy a rendszer nem tartalmazná a diákok társadalombiztosítási számát vagy más kritikus adatát, így talán mégsem lenne annyira érdekes információforrás az internetbetyárok számára – idézte a szakembereket a Chronicle of Higher Education.
Megszigorították a szerzői jogok védelmét
Bush elnök nemrégiben aláírta a Family Entertainment and Copyright Act törvényt, amely a korábbinál szigorúbb büntetési tételeket tartalmaz a szerzői jogok megsértésében bűnösnek talált személyek tettének szankcionálására. A jogszabály szerint három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok az emberek, akiknél egy vagy több nem nyilvános kiskereskedelmi forgalomban vásárolt filmet, zeneanyagot vagy szoftvert találnak. A törvény bűntetté minősíti azt is, ha valaki kézi kamerával felvételt készít egy filmről egy moziteremben. A jogtulajdonosok üdvözölték a lépést, míg a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek ellenezték annak megtételét. Megfigyelők szerint a változások csak kissé szigorítják az eddig érvénybe lévő szabályozást. Eric Goldman, a Marquette Jogi Egyetem copyright-specialistája úgy véli, az igazságügyi minisztérium „felelősen fog élni új lehetőségeivel” – derül ki a Silicon.com híréből.
Bepereltek egy spyware-küldőt
New York állam főügyésze beperelte a kaliforniai Intermix Media vállalkozást, mert az számítógépek millióit árasztotta el a felhasználók adatai után kutakodó spyware szoftverekkel. A vád szerint a marketingcég – amely elismeri, hogy korábbi tulajdonosai tényleg spyware-eztek – bűnös a hamis hirdetések közlése, a csaló üzleti tevékenység és a túlkapás vétkében. A felperes el akarja érni, hogy a vállalkozást tiltsák el a kémprogramok további terjesztésétől, fizetessék vissza vele azt a jövedelmet, amelyet ezek telepítésével eddig szerzett, továbbá büntessék meg 500 dollárra minden eddig általa installált spyware után. A cég védekezésében előadta, hogy nemrégiben felhagyott a kémszoftverek küldözgetésével, valamint soha nem gyűjtött be személyes adatokat titokban telepített „kukkolói” segítségével. Az állásfoglalás célzása szerint a vállalkozás peren kívüli megegyezést keres a New York-i főügyésszel, és szakértők szerint az ilyen típusú ügyek tipikusan így is szoktak végződni – jelentette a New York Times.
USA: Nehezen jutnak támogatáshoz a diákok
Egyszerűbbé, pontosabbá és hatékonyabbá akarja tenni az Egyesült Államok Oktatási Minisztériuma az egyetemi hallgatók támogatásának kiutalási rendszerét. Miközben a legtöbb diák manapság már online módon fordul a hivatalhoz szövetségi pénzügyi támogatásaiért, különböző törvényi kötelezettségek miatt a kiutaló kénytelen több rendszerben kezelni ezeket a kéréseket. Egy a helyzetet értékelő konferencia résztvevői 4700 ötlettel árasztották el a főhatóság képviselőit, akik ígéretet tettek arra, hogy minden javaslatot alaposan tanulmányozni fognak. Ahogy Katie Crowley, a minisztérium egyik illetékes vezetője elmondta, a mostani változtatások során olyan lehetőségeket kaptak, amilyeneket korábban nem. Az új rendszerbe „mindent belefoglalhatunk, amit csak jónak látunk” – idézi az asszonyságot a Federal Computer Week.
Interkontinentális megagrid épült
Befejezték annak az óriási gridkomputernek a tesztelését, amelyet az európai nukleáris kutatási intézet, a CERN épített ki hét további európai és egyesült államokbeli intézmény együttműködésével. Mivel a résztvevők szándékai szerint ez a rendszer lesz a világ legnagyobb gridje, amelynek funkciója hatalmas adatmennyiségek továbbítása, tíz napon át 500 terabájt információ keringtetésével vizsgálták a hálózat képességeit. A rendszer kapacitását tesztelő sorozaton belül ez volt a második kísérlet, a cél az, hogy elérjék a másodpercenkénti átlag 600 terabájtos átviteli sebességet, azaz olyan adatmennyiség „szállítását”, amelynek továbbításához egy normál széles sávú összeköttetésnek 250 évre volna szüksége. Az egyik résztvevő intézmény szakértője szerint az új grid különlegességét az adja, hogy nemcsak rövid ideig képes biztosítani az irdatlan átviteli sebességet, hanem huzamosabb ideig is. Ez áttörésnek minősíthető – tudósított a The Register.
