Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon már rövid távon is a felzárkózás egyik fő hajtóerejévé válhat a széles sávú hálózatok terjedése – derül ki a most elkészült nemzeti széles sávú stratégiából. Az NSZS elkészítésének fő célja, hogy az IHM a széles sávú elektronikus kommunikáció fejlesztésének következetes és hosszú távú szempontjait hangsúlyosan és eredményesen tudja megjeleníteni az uniós források és a hazai társfinanszírozás felhasználását hosszú távon meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv második tervezési szakaszában (NFT II.) – derül ki a dokumentumot ismertető anyagból.
Az NSZS keretében készült helyzetértékelés szerint a lakossági internetpenetráció és a 100 lakosra jutó széles sávú előfizetések száma tekintetében továbbra is jelentős Magyarország lemaradása az Európai Unióhoz és a világ fejlettebb gazdaságaihoz képest. Ugyanakkor európai összevetésben is biztató adat, hogy Magyarországon a széles sávú előfizetések aránya az összes internet-előfizetésen belül már megközelítette az 50 százalékot, és az NSZS előrejelzése szerint 2006 végére eléri a 60 százalékot.
A helyzetértékelés az erősségek közé sorolta emellett a hírközlési tarifák csökkenő trendjét, az infrastruktúrák közötti verseny szempontjából kiemelt jelentőségű, 70 százalék feletti hazai kábeltelevíziós lefedettséget, az uniós összevetésben is kiugróan magas felsőoktatási és középiskolai internet- és számítógép-hozzáférési mutatókat, valamint azt a tényt, hogy a projekt keretében készült lakossági felmérés szerint az internet megítélése a lakosság körében alapvetően pozitív. Ugyancsak a biztató tényezők közé tartozik, hogy a jövedelmi viszonyokhoz képest (vásárlóerő-paritáson számolva) magas a háztartások költségvetésén belül az infokommunikációs kiadások (kábeltévé, vezetékes telefon, mobiltelefon, szórakoztatóelektronika, számítógép stb.) aránya. A széles sávú internetezés terjedésének ugyanakkor a felmérés szerint továbbra is fontos akadálya a széles sávú szolgáltatások korlátos elérhetősége, illetve magas ára. A hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy a magyar népesség közel 60 százaléka digitálisan írástudatlannak tekinthető: sem internet-, sem PC-használati tapasztalattal nem rendelkezik. Az IHM ezt a helyzetet célzott és a szolgáltatók bevonására építő kommunikációs és képzési projektekkel tervezi megváltoztatni.
A fentiek miatt a stratégia a prioritások kijelölésénél főként a hozzáférés, a tartalom és az esélyegyenlőség problémájára koncentrál, és javaslatot tesz az alkalmazható szabályozási (például versenyszabályozás, konvergenciaszabályozás), közpolitikai (például célzott tájékoztató kampányok, keresletaggregálás stb.), illetve a fiskális eszközök (például széles sávú infrastruktúra és közösségi internet-hozzáférési pontok kiépítésének támogatása a falvakban, a kistelepüléseken és a közoktatásban, az adókedvezmények, az innovatív fejlesztések támogatása stb.) körére.
Az NSZS a fentiek alapján programjavaslatokat is megfogalmaz az NFT II-höz kapcsolódóan. Ezek szerint az egyes támogatási intézkedések közül az e-közigazgatás, illetve az e-kultúra fejlesztése központi programként, a „széles sávú közmű” pályázati formában, míg az e-üzlet fejlesztése pályázatként és egyúttal az it-szempontoknak az NFT-ben való horizontális megjelenítése formájában tűnik a leghatékonyabbnak.
Az NSZS ebből a programozás szintjén a „széles sávú közmű” program indikatív finanszírozási igényét készítette el, amelyből kiderül, hogy ennek előmozdítása 17-18 milliárd forintot igényelne a 2006-os költségvetési évben. Ez a becslés nem terjed ki a tartalomkínálat fejlesztését célzó programjavaslatokra (e-közigazgatás, e-üzlet, e-kultúra), mivel ezen területek kívül esnek a széles sávú stratégia mandátumán. Az NSZS javaslatot tesz egy „szélessáv-fejlesztési munkacsoport” kormányhatározatban történő létrehozására.
