Koppant az RIAA
Megtagadta két egyetemi polgára személyazonosságának felfedését a University of Pennsylvania, akiket az USA lemezkiadói szövetsége (Recording Industry Association of America, RIAA) azzal vádol, hogy notórius zenemegosztók. Az intézmény indoklása szerint nem tudják pontosan meghatározni, kik használják illegális célokra a kampusz gépeit. Az RIAA általában a gépek IP-címének azonosításával jut el „áldozataihoz”, ami az egyéni felhasználók esetén egzakt eredményre vezethet, ám egy olyan helyen, ahol nem egyvalakié a gép, hasztalan erőlködéssé válik. Ez bebizonyosodott már egy évvel ezelőtt is, amikor ugyanezen az egyetemen egy hat ember által használt gép esetén kellett volna megmondani melyikük a „rossz fiú”. David R. Millar, az intézmény informatikai főnöke hangsúlyozza: elutasító nyilatkozatuk nem jelenti azt, hogy ne támogatnák az illegális komputerhasználat elleni harcot. Jogi szakértők szerint az egyetem jogszerűen járt el, hasonlóan az internetszolgáltatókhoz, amelyek szintén megtagadták a RIAA kérését előfizetők kiadására, mondván: nem felelhetnek azért, amit az általuk üzemeltetett hálózaton a felhasználók tesznek – jelentette a Chronicle of Higher Education.
Erősíti kormányzati üzletágát a Red Hat
Folytatják előretörésüket a közszolgálati szférában a nyílt forráskódú szoftverek – legalábbis erre utal, hogy az egyik legjelentősebb Linux-fejlesztő cég, a Red Hat kifejezetten a közhivatalokkal foglalkozó üzletágat hozott létre. Paul Smith, a vállalat elnökhelyettese, az új részleg vezetője szerint a nyílt programok pontosan megfelelnek a kormányzati és az önkormányzati szervezeteknek, mivel ezeket kevéssé érdekli, milyen informatikai standardoknak megfelelő rendszereik vannak. A Red Hat közszolgálati partnerei között van az USA szövetségi légügyi hatósága, a szövetségi polgári védelmi ügynökség, valamint a védelmi minisztérium is. A cég most dolgozik a központi állami biztonsági elvárásoknak is megfelelő SELinuxon. Eközben a Microsoft bejelentette, hogy a Security Cooperation Program keretében a programjaival kapcsolatos információkat fog megosztani kormányzati szervezetekkel. Ezt a lépést szakértők a redmondiak válaszaként értékelik arra, hogy a nyílt forráskódú szoftverek egyre népszerűbbek a közszolgálati intézmények körében – jelentette a CNET.
Kikukázná a tranzisztorokat a HP
Olyan technológiát jelentett be a HP egyik kutatócsoportja, amellyel helyettesíthetők lennének a komputerchipek alapvető építőkövei, a tranzisztorok. A processzorok teljesítményének növeléséhez szaporítani kell a bennük foglalt tranzisztorokat, ám ennek lehetősége fizikailag, a kicsinyítés határainak elérésével a végéhez közeledik. Az alternatív technológiát a HP mérnökei James R. Heath-szel, a University of California professzorával együtt fejlesztették ki, lényege, hogy icike-picike platíniumvezetékekből építi fel a kívánatos áramköröket. Az eszközök első tesztjei idején, 1998-ban már világossá vált, hogy azok képesek az adattárolásra. Nemrégiben azt jelentették a HP kutatói, hogy a technológia produkálni tudta a „nem” állapotot, továbbá ilyen tartalmuk „újraírható”, azaz képesek a számítógépek kettes számrendszerének alapvető funkcióit megjeleníteni – adta hírül a Wall Street Journal.
Kiterjesztenék az USA-ban a telefonadót
Egy kongresszusi közös bizottság jelentésében felveti a lehetőséget, hogy az Egyesült Államokban terjesszék ki a több mint százéves telefonadó hatályát a távközlés más részeire is. Az 1898-ban bevezetett adóból eredetileg a spanyol–amerikai háború költségeire akartak pénzalapot teremteni, ám fenntartották, és később az első világháború terheit is ebből – a fokozatosan háromszázalékos mértékűre növekvő forgalmi adóból – enyhítették. Ahogy csökken a tradicionális telefonbeszélgetések súlya, a kongresszusi képviselők azon kezdték törni a fejüket, hogyan lehetne mégis megőrizni ezt a remek állami bevételi forrást. Jelentésükben végül számos javaslatot tesznek, köztük azt, hogy terjesszék ki az adó hatályát az adatátviteli szolgáltatásokra is. Emellett megjegyzik, hogy az internet-hozzáférés, az átviteli kapacitás, a kábeles és műholdas televízió-szolgáltatás is kiváló adóalapnak látszik. Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a honatyák nem akarnak igazán ilyen drámai változtatásokat végrehajtani, csupán egy kis nyomásgyakorlással élnek a távközlési iparra, hogy érezzék: esetleg a mostaninál jobban is hozzájárulhatnának az ország közös kiadásaihoz – jelentette a CNET.
Arabul olvasó szoftvert fejlesztenek
Olyan programon dolgoznak a Buffalói Egyetem kutatói, amely képes szkennelni az arabul írt szövegeket, köztük a kézírásúakat is. Az arab nyelv vizuálisan bonyolult, több olyan szót is tartalmaz, amelyeknek számos jelentése lehet, továbbá egyes karakterei mást jelentenek attól függően, hogy hol találhatók egy-egy szón belül. A hírszerzők arabtudásának hiányát sokszor említik a 2001. szeptember 11-ei merényletek okai között, így ez a szoftver mindenekelőtt biztonsági célokat szolgál – hiszen ha már gépbe kerül a szöveg, adódik, hogy fordítóprogramot is készítsenek hozzá –, ám emellett irdatlan nagy szerepe lehet az arab irodalom remekeinek megőrzésében – írta a New York Times.
Újra perel a moziszövetség
Egyelőre nem nyilvánosságra hozott számú eset kapcsán pereket indított a Motion Picture Association of America (MPAA) filmek internetes terjesztői ellen. A szervezet először tavaly novemberben idézett törvény elé magánszemélyeket azzal a váddal, hogy komputereik afféle hubként, elosztóközpontként működtek szerzői jogvédelem alá eső filmek internetes másolásában. (Ilyen hely volt a BitTorrent, az eDonkey és a DierctConnect.) Az MPAA ezzel egyidejűleg bemutatott egy Parent File Scan névre keresztelt szoftvereszközt, amely felkutatja a komputereken a fájlmegosztó programokat, illetve a jogvédett filmeket és zeneanyagokat. Az eszköz nem tesz különbséget az illegális és a legális fájlok között, továbbá nem blokkolja semminek a használatát, hanem a számos formátumban tárolható anyagok megmutatásával megadja a lehetőséget a szülőknek, hogy lebuktassák rosszalkodó gyermekeiket, majd kukoricára térdepeltessék őket csúf tetteikért – derül ki a CNET tudósításából.
Kártérítésre köteleztek egy norvég fájlmegosztót
Tizenhatezer dollárnak megfelelő norvég korona kártérítést kell fizetnie Frank Allan Bruviknak, mert weboldala megsértette a norvég zeneipar termékeinek szerzői jogvédettségét. Az oldal, amelyet Bruvik még egyetemista korában hozott létre napster.no címen, linkeket adott MP3-as fájlok megtalálásához az interneten. A site mindössze négy hónapig működött 2001-ben és sosem tartalmazott kalózmásolatokat. Tavalyelőtt a bíróság úgy vélte, Bruvik felelős azokért a jogsértésekért, amelyeket webhelye segítségével követtek el, ám később, a fellebbezés nyomán ezt az ítéletet felülbírálták. Csakhogy a végső szó a legfelsőbb bíróságé volt, amely az első álláspontot fogadta el: mondván, nem csupán jogsértő volt a napster.no működése, de létrehozása előre megfontolt szándékkal történt. A norvég zeneiparosok lelkendezve fogadták a hírt – adta hírül a BBC.
Nyílttá teszi a Solarist a Sun
Nyílt szoftverré teszi Solaris operációs rendszerének 10-es változatát a Sun Microsystems. A cég az utóbbi időben a Unix-alapú programokat kínáló HP-vel és Dell-lel szemben veszített piaci pozíciójából, így ezzel a lépésével az a célja, hogy ismét felhívja a fejlesztők figyelmét szoftvertechnológiájára. A nyílt Solaris ingyenesen elérhető lesz, és a programozók azt változtatnak majd rajta, amit csak jónak látnak. John Loiacono, a Sun szoftverekért felelős elnökhelyettese szerint abban bíznak, hogy döntésük eredményeként több fejlesztő választja majd a Solarist alapanyagául, ami növeli a Sun esélyeit más termékei, köztük hardverei értékesítésére. Ennek jegyében a cég megváltoztatja eddigi házi politikáját szerzői jogaival kapcsolatban és ingyenesen hozzáférhetővé tesz az operációs rendszerrel kapcsolatos 1600 szabadalmát is – írta a New York Times.
Csak a jó fiúknak javít a Microsoft
Hamarosan csak azok a Microsoft-felhasználók tudják majd letöltetni a redmondiak javítóprogramjait, akik rendelkeznek a Windows Genuine Advantage szoftverrel. Ez a kis program kideríti, hogy a javításért avagy bővítményért folyamodó szoftver legális kópia-e vagy sem, s csak az előbbi esetben engedi letölteni a módosítványt. Kezdetben a cseh, a norvég és a kínai felhasználókat kérik arra a redmondiak, hogy vegyék használatba az újdonságot, majd ezt követően nagyon gyorsan az egész világon elterjesztik visszakérdezőjüket. A program része a Microsoft háromágú szoftvertisztítási stratégiájának – tanítani a felhasználókat, olyan termékeket fejleszteni, amelyek értelmetlenné teszik az illegális felhasználást, illetve lesújtani a törvény erejével. Amellett, hogy lehetővé teszi a javítások megszerzését, az újdonság árengedményeket is ajánl majd a Microsoft termékeiből és szolgáltatásaiból. Szakértők szerint az új program ugyan elsősorban a Microsoft érdekeit szolgálja, ám emellett hasznos lehet a felhasználóknak is, mert a legitim, karbantartott operációs rendszerek védettek az olyan hibák és gondok sorától, amelyek az illegális másolatokban szoktak jelentkezni – idézi a szakembereket a CNET.
Oktatási eszközzé válik a blog (A Színes Inf. 34. oldalán jelent meg!)
Oktatási segédeszközzé kezd válni a brit egyetemeken a blog. A korábban egyebek mellett szabadúszó újságírók rendszeres publikációit tartalmazó internetes médiaformaként működő blog a Warwicki Egyetemen 2500 oktató és hallgató kommunikációs eszközévé vált. Az intézmény blogszolgáltatása a diákoknak lehetővé teszi, hogy – elsősorban a többi akadémiai intézet munkatársainak blogjait olvasva – olyan információforrásból is tájékozódhassanak, amelyből korábban nem, míg a tanárok egy része az egyetem nyíltsága, sokszínűsége zálogát látja az újdonságban. Mások felhívják a figyelmet arra, hogy óvatosan kell bevezetni az új technológiákat, mert például egy tisztátalan gondolatokat hordozó blog árthat az azt nyilvánossá tevő intézmény hírnevének, netalántán jogi problémákat (szerzői jogvédelem megsértése, gyermekpornó- vagy pedofil propaganda) okozhat – összegzi az álláspontokat a BBC.
Vállalati gridtechnológia készül(A Színes Inf. 34. oldalán jelent meg!)
Vezető informatikai szállítók fogtak össze, hogy kifejezetten a vállalatoknak szánt komputergrid-technológiát fejlesszenek ki. A meglévő gépek kihasználatlan idejét felhasználó módszert eddig a tudományos életben alkalmazták, olyan életszerű problémák megoldására, mint kiszűrni az értelmes lények üzeneteit az űrből érkező háttérrádiózajból. A Globus Consortium névre keresztelt alkalmi szövetségben azonban olyan nagyok, mint az IBM, az Intel, a HP, a Sun és a Nortel Networks a cégeknek való gridmegoldásokon dolgozik. Alapanyagul az egyetemi és kutatóintézeti kutatók által 1996-ban alapított Globus Projekt nyílt forráskódú alkalmazásait használják fel. Példaképül a Linuxot választották, amely it-mániások szórakozásából komoly vállalati szoftverré tudta felverekedni magát – derül ki a New York Times cikkéből.
