– Egy korábbi nyilatkozatában eredményeiket jól felépített magyarországi üzleti stratégiájukra, rugalmas iparág-specifikus megoldásaikra, nemzetközi hátterükre és ütőképes csapatukra vezette vissza. Mit jelentenek ezek?
– Mielőtt a kérdésére válaszolok előre kell bocsátanom valamit. Bár egy évvel ezelőtt azt vártuk, hogy 2004 már fellendülést hoz a szoftverpiacon, és ezen belül a vállalatirányítási rendszerek értékesítésében, ez a várakozásunk csak kis részben teljesült. A stagnálás kitartott a negyedik negyedévig, majd az utolsó három hónap hozott nemzetközi szinten néhány százalékos növekedést a szoftverfejlesztőknek. Ennek tükrében tényleg komoly sikernek tartom, hogy tavaly megdupláztuk magyarországi forgalmunkat.
Visszatérve a kérdésére, amikor 2000 végén az IFS megalapította magyarországi vállalkozását – mint minden hasonló cipőben járó cég esetében –, három lehetséges üzletfejlesztési irány állt előtte: megtalálni az anyavállalat nemzetközi ügyfeleinek magyar vállalatait, hazai vevőket keresni, illetve kihasználva az IFS speciális iparági tudását „megtámadni” az adott ágazatba tartozó nagy magyar cégeket. Mi e háromból tudatosan azt vettük előre, amely viszonylag rövid időn belül eredménnyel kecsegtetett, nevezetesen a hazai kis- és középvállalati szektor felső szegmensébe tartozó ügyfeleket szereztünk, amelyeknél viszonylag rövid lefutású projektekben vezettük be a technológiánk alapelemeit. Ezt követően léptünk az IFS specialitásainak – nagy értékű eszközök menedzselédésével és karbantartásával foglalkozó cégek, mint például az energetikai szektor vállalatai, a repterek, a húsiparai vállalatok kihasználása irányába – ennek eredménye volt a Budapest Airporttal 2003-ban kötött vagy a Pápai Húskombináttal 2004-ben aláírt szerződésünk. Végül az utóbbi két évben – érzékelve a világgazdaság élénkülése nyomán a hazai piacra visszaszivárgó nemzetközi vállalatok keresletét – több nemzetközi projektet is elnyertünk. Összességében tehát a tavalyi évre kialakult e három említett tevékenységi kör egyensúlya, amellyel párhuzamosan 10-ről előbb 22-re majd 35-re nőtt az IFS Hungary létszáma és 2004-ben elértük a közel egymilliárd forintos árbevételt (30 millió svéd koronát), ami véleményem szerint megfelel a vállalatunk piaci nagyságrendjének.
– Merre vezet innen az útjuk?
– Ezen a portfólión belül mozgunk tovább. Ezt úgy értem, hogy mindig arra az elemére helyezzük a hangsúlyt, amely éppen a legjobb lehetőségekkel, eredményekkel kecsegtet. Most úgy látszik, hogy ez az elem a kkv-szektor. Az utóbbi másfél évben az idetartozó cégek informatikai kereslete valamelyest megélénkült, ezek a vállalkozások eljutottak oda, hogy felismerjék, milyen további pluszelőnyöket tartogat számukra korábban bevezetett erőforrás-tervezési rendszerük, illetve részben EU-s pályázatok útján erőforrásokhoz juthatnak az it-fejlesztésekre. A kkv-k jellemzője, hogy kezdetben csak egy alaprendszert telepítenek, amelynek legfőbb előnye, hogy végre integrált vállalatirányítási megoldásként szolgálja a cég jobb működését. Ez azonban az ERP-megoldásokban lévő lehetőségeknek harminc-negyven százalékát fedi csak le, így első lépésben felmerül, hogy az alapokban rejlő további tudás bekapcsolásával szélesítsék az ERP hozadékát. Így viszonylag könnyen elérhető az 50-60 százalékos kihasználtság, amit azután az alaprendszerre épülő modulok telepítésével lehet kiteljesíteni. Most azon dolgozunk, hogy referenciaprojektek indításával megmutassuk kis- és középvállalati ügyfeleinknek, milyen további lehetőségeket kínál még számukra – mondjuk a HR-modul, a karbantartási, vagy a CRM-modul telepítésével – a cégüknél már működő erőforrás-tervezési rendszer.
– Mennyire nehéz, kockázatos együttműködni a magyar kkv-kkal?
– Nagyon rizikós piac a hazai kkv-szektor, mind finanszírozási, mind szakmai szempontból. Tudomásul kell venni, hogy az idetartozó cégek lehetőségei sajnos messze elmaradnak még a magyar nagyvállalatokéitól is: a szállítóknak rendelkezniük kell a megfelelő finanszírozási háttérrel, ami által képesek lehetnek az esetleges fizetési problémákat áthidalni. Ugyanakkor számítani kell arra is, hogy az erőforrások hiánya olykor minőségi problémákkal is párosulhat.
– Ez azt jelenti, hogy nem tudják megfizetni a jó szakembereket?
– Igen, ez is probléma lehet, meg például az is, hogy óriási a kontraszt a fizetések között – akinek 150 ezer forint a havi bére, az nehezen érti meg, hogyan dolgozhat másvalaki 150 ezres napidíjért... Meg kell tanulnunk az esetek többségében partnereink nyelvén beszélni ahhoz, hogy az ehhez hasonló gondokat áthidaljuk.
– Mi merülhet fel még?
– Hogy csak egy jellemző dolgot említsek, a kisebb vállalatok vezetői sokszor azt hiszik, hogy ha standard szoftvert vesznek, az automatikusan, egy gombnyomásra megoldja minden problémájukat. Meg kell értetnünk velük, hogy ez nem így van, hogy a standardizáltság inkább azt jelenti, hogy előre adott beállítási lehetőségek vannak, amelyek közül a megrendelőknek maguknak kell kiválasztaniuk azokat a funkciókat, amelyekre igényt tartanak. Ehhez persze át kell gondolniuk a cégük működését, a stratégiájukat stb., azaz a jobb működés reményében az ERP-bevezetéssel és -bővítéssel együtt minden bizonnyal nekik is változniuk kell vagy legalábbis a korábbinál tudatosabbá kell válniuk.
Komócsin Sándor
Erősödő iparági jelenlét
Az IFS Hungary a tavalyi év végén a DUPLEX-szel, az idei év elején pedig az Eurofoam Hungaryvel bővítette meglévő ügyfelei körét. A DUPLEX Magyarország egyik legnagyobb ital-nagykereskedő vállalata, amely logisztikai és pénzügyi folyamatainak racionalizálását tűzte ki célul, amikor az IFS Applications bevezetése mellett döntött. A projekt külön érdekessége, hogy a DUPLEX a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GVOP 4.1.1-es pályázatán támogatást is elnyert új vállalatirányítási rendszerének bevezetésére. Az Eurofoam Hungary az Eurofoam Holding csoport magyarországi tagja. Az Eurofoam Hungary két hazai üzemben PORAN márkanév alatt gyárt poliuretán szivacsokat, amelyeket elsősorban szórakoztatóelektronikai termékek csomagolásánál továbbá a bútoriparban, az autóiparban és az építőiparban hasznosítanak. A Magyarországon piacvezető Eurofoam Hungary tipikus középvállalat, amely pénzügyi, disztribúciós és termelési folyamatait kívánja új technológiai alapokra helyezni az IFS Applications segítségével.
Keret2
A Gartner előrejelzései szerint 2007-ig 30 százalékkal csökken az ERP-megoldásokat kínáló vállalatok száma és tovább folytatódik a piac konszolidációja. A stagnálás 2004-es fordulópontját követően 2005 és 2007 között előreláthatóan három százalékkal fog nőni a piac. A növekedés motorjai elsősorban a fejlődő régiók lesznek ezen belül az ázsiai és kelet-európai térségek. Az ERP-szállítók fokozni fogják k+f tevékenységüket annak érdekében, hogy versenyképességüket megőrizzék. Az AMR Research elemzése szerint 2005-ben a termelő iparágakban működő középvállalatok fokozottan érdeklődnek majd ERP-megoldások iránt. E cégek nagy része még mindig elavult szoftvereket használ. Folytatódik az ágazat konszolidációja, de továbbra is sok szállító számos megoldása között válogathatnak az ügyfelek.
