Sok rendszeres felhasználó napi rutinjának része, hogy végigszörfözi kedvenc weboldalait, keresve az azokon megjelent újdonságokat. Egy idő után tucatnyi vagy több tucatnyi ilyen site is szerepelhet a listáján, amelyek „végigjárása” már-már fárasztó lehet. Erre a problémára kínál megoldást az egyebek mellett a Bloglines nevű, ingyenesen elérhető internetes szolgáltatáson elérhető RSS (Really Simple Solution) szoftver, amely rendszeresen a felhasználó gépére tölti az általa megadott internetes helyek újdonságait. Így a megfáradt szörfözőnek elegendő egyetlen helyet – például a Bloglinest – felkeresni, ott összegyűjtve megtalálja mindazon új tartalmakat, amelyeket egyenként, saját kezűleg kellett volna összeszednie – derül ki a Business Week cikkéből.
Az RSS-ben rejlő lehetőség sok céget késztetett arra, hogy részt vegyenek a szolgáltatásban. Mások mellett az Apple Computer, a Netflix és a Yahoo is úgy látta: az új módszer jobb, mint amit az az eddigi gyakorlat, hogy reklámokkal igyekeztek felhívni potenciális ügyfeleik, híveik figyelmét az újdonságaikra. Az RSS segítségével a felhasználó jól kontrollálhatja mit és milyen gyakran akar látni. „Hitünk szerint a világ a tömeges médiafogyasztástól az egyéni válogatás felé halad” – mondotta ezzel kapcsolatban Daniel L. Rosensweig, a Yahoo technikai főnöke, miután cége 20 millió előfizetője segítségével elkezdte teszteli a Bloglinesszal összevethető My Yahoo szolgáltatását.
Az RSS-t – amelyhez hasonló szolgáltatás már létezett a kilencvenes években, ám az a hálózatok kapacitását túlságosan igénybe vevő információmennyiséget nyomott a megrendelők gépére – független mérnökcsapat fejlesztette ki a Netscape Communications Corp. segítségével. A felhasználók két úton férhetnek hozzá: vagy letöltenek egy olyan hírolvasót, mint a FeedDemon vagy a NewsGator, amely a gépük egyik „sarkába” összegyűjti az új információkat, vagy feliratkoznak a My Yahoo vagy a Bloglines szolgáltatásokra, amelyek személyes weboldara teszik ki az általuk kért anyagokat. A szoftvert a világháló szabadúszó, egyénileg publikáló újságírói, a blogisták igénye hozta létre, hiszen mivel ők rendszertelenül jelentetik meg írásaikat, szükségük volt valamilyen segítségre, amely olvasóik tudomására hozta, hogy megjelent egy új írásuk, tudósításuk. Az elmúlt évben azonban – felismerve, hogy mindent el kell követniük olvasóik figyelmének megragadására – több hivatalos médium, így például a The Wall Street Journal vagy a Reuters Group is megjelent az RSS-t feltöltők táborában. Ugyanakkor, hogy ne sértsék hirdetőik érdekeit, az ilyen nagy médiacégek csak tartalmi összefoglalókat jelentetnek meg az RSS-es oldalakon, amelyek alapján saját, reklámokkal megtűzdelt web site-jukra csalogatják az olvasókat. Sokan úgy vélik, mindezek nyomán még a mostaninál is szétaprózottabbá válhat az online média, hiszen az RSS-féle módszerek nem válogatnak a tartalmak között, azaz egymás mellé teszik például a magányos blogisták és a nagy újságok cikkeit, mintegy egyenlőségjelet téve közéjük. A New York Times Digital fejlesztési vezetője kénytelen is volt megjegyezni ezzel kapcsolatban: „bízunk benne, hogy az olvasók továbbra is mi web site-unkat keresik fel, mert bíznak szerkesztői, újságírói hozzáértésünkben”.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az internetes szörfölés idejét múlttá vált volna. Erre továbbra is szüksége lesz azoknak, akik kutakodni akarnak a világhálón, illetve akik összehasonlításokat szeretnének végezni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyűjtögető metódusok használata bonyolultabb, mint egy szimpla böngészőé, amely sok „amatőr” internetező szemében jelentős előny.
Napi Informatika
Keretes:
A gyűjtögető szoftverek nem csupán a hírinformációra éhes felhasználóknak jöhetnek jól, hanem azoknak is, akik például vásárlási tanácsokra vágynak. Ennek megfelelően az online-áruházak, az internetes zeneboltok, DVD-kölcsönzők stb. egészséggel használhatják ezeket arra, hogy segítségükkel felhívják a potenciális vevők figyelmét friss portékáikra.
