Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt években folyamatosan csökken azok aránya, akik azért nem használják az internetet, mert drágának találják a hozzáférést vagy a számítógépet – számolt be a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által az internet médiabeli megjelenéséről rendezett kerekasztal-beszélgetés vitaindító előadásban Ságvári Bence, az ELTE Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központjának munkatársa a World Internet Project (WIP) legfrissebb magyar kutatási eredményeiről. A WIP felmérése szerint ugyanakkor növekszik azoknak az aránya, akik azért nem használják az internetet, mert nem érdekli őket vagy úgy gondolják, hogy nincs rajta semmiféle számukra hasznos tartalom vagy szolgáltatás.
Arról, hogy miként lehet ezen változtatni, megoszlott a részt vevők véleménye. Bodoky Tamás, az Index főszerkesztő-helyettese szerint mára a tömegmédiában lényegesen csökkentek az internethez kapcsolódó negatív felhangok; az évekkel ezelőttihez képest lényegesen ritkábban tűnik fel a világháló a médiában a bombareceptek vagy a pornográfia forrásaként. Ugyanakkor egy hozzászólás szerint a hazai médiában az „internetes forrásból származó információink szerint” típusú kitételek még gyakran ma is a megbízhatatlanság egyfajta szinonimájaként szerepelnek. Bodoky úgy véli, a helyzet megváltoztatása nem elsősorban a média feladata: ahhoz, hogy az internethasználók száma növekedjék, rengeteg olyan, ma még hiányzó szolgáltatásra lenne szükség, amelyeket az emberek mindennapi életükben használhatnak.
Vita zajlott arról is, hogy a szolgáltatók, illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nem követnek-e el hibát akkor, amikor szinte kizárólag a széles sávú internet-hozzáféréseket népszerűsítik. Néhány hozzászóló szerint kár kihagyni a behívásos internetezést mint a felhasználás belépő szintjét, hiszen általános kommunikációs feladatokra a keskenyebb sávú hozzáférés is tökéletesen alkalmas lenne, amennyiben a mainál olcsóbb lenne.
Több hozzászólásban is elhangzott, hogy az internet esetében – ellentétben például a mobiltelefonnal, amelyre az emberek akár az internet-előfizetés többszörösét is hajlandók áldozni – nehéz megfogalmazni azokat a konkrét „értékeket”, amelyek segítségével eladható lenne.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nem internetezők ma még igen népes táborából egycsatornás kommunikációval még azokat sem lehet mind internetezővé tenni, akiknek az anyagi lehetőségei erre megvolnának. A megoldás a szűkebb célcsoportokra szabott kommunikációban rejlik, amely a potenciális felhasználói célcsoportoknak külön-külön próbál olyan megoldásokat kínálni – az olcsó kommunikációs lehetőségektől a speciális tartalmakon át a játékokig –, amelyekkel rávehetőek a világháló használatára.
