Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Napi gazdaság
Richard Chang, a sanghaji Semiconductor Manufacturing International Corp. (SMIC) tajvani származású, de amerikai állampolgár vezérigazgatója azt nyilatkozta a Business Week újságírójának, hogy a tajvani kormány 750 ezer dolláros pénzbírsággal és kétéves börtönbüntetéssel fenyegette meg azt állítva, hogy cége tevékenysége sérti a tajvani beruházási törvényeket. „Nem akarják, hogy Kínában jelentős félvezetőipar alakuljon ki” – tette hozzá Chang. A tajpei hatóságok nem kívánták kommentálni az üzletember állításait, de az nem kétséges, hogy a Tajvan nem szeretné, ha bármi is megkérdőjelezné chipöntödéi dominanciáját a világ félvezetőgyártásában. (Ezek a chipüzemek nem saját maguk tervezte mikroprocesszorokat gyártanak, hanem mások megrendelése alapján végzik munkájukat.)
A Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) és az ugyancsak ottani United Microelectronics Corp. (UMC) együtt hetvenszázalékos részesedéssel uralják a világ chipöntödei piacát. Az előbb hatmilliárd dollár forgalom mellett 1,4 milliárd, az utóbbi 2,5 milliárd mellett 418 millió dollár profitot zsebelt be tavaly és a szakértők az idei évre jelentős növekedést várnak mindkettőjüktől. Ugyanakkor sokan arra számítanak, hogy ezzel ki is fullad a chipipar elmúlt években tapasztalt lendülete, és egy újabb visszaesés veszi kezdetét. Ennek jele, hogy a jó eredmények ellenére a TSMC tőzsdei árfolyama 18, az UMC-é 19 százalékkal esett január óta, miközben a tajpei tőzsde elektronikai ipari indexe, a Taiex csak 9 százalékkal van akkori értéke alatt. Az ágazati ciklus mellett az is kihívást jelenthet a tajvani chipöntödéknek, hogy számos versenytársuk elkezdte a 90 nanométernél kisebb áramkörök előállítására képes technológia alkalmazását, amihez – számottevő beruházássokkal – nekik is alkalmazkodniuk kell.
A verseny brutalitására jellemző, hogy abban részt vesz az IBM és a Fujutsu is – mindkettő jelentős kapacitásokat épített ki az elmúlt időszakban, amelyek segítségével megszerezhetik az igényesebb vevők jelentős résztét. Eközben a piac alsó szegmensét a kínaiak „támadják”: az SMIC októberben megvette a Motorola kínai chipgyártó kapacitását és a következő generációs technológiát alkalmazó termelőbázis épít ki Pekingben. Néhány kisebb vállalkozás, például a Grace Semiconductor és a Shangahi Hua Hong NEC Electronics egyre erősebbé válik, minek következtében a kínai félvezetőipar tavaly 725 millió dollárra emelte kibocsátásának értékét a 2002-es 182 millióról. „A kínai chipgyártók elérték, hogy jegyezzék őket a világ félvezetőiparában és ma már jelentős szállítói az ágazatnak” – mondja Len Jelinek, az iSuppli Corp. piackutató elemzője.
A két tajvani óriás sem hagyja válaszul a kihívásokat. A TSMC nemrég szerezte meg országa kormányának engedélyét egy kínai félvezetőgyár felépítéséhez és az Egyesült Államokban megnyert egy szabadalmi pert az SMIC ellen (igaz, az utóbbi cég tagadja, hogy ellopta volna versenytársa szellemi termékét). Emellett a két nagy chipöntöde szorosabbra fűzte kapcsolatait a félvezetők tervezőivel és annak ellenére nem emeli árait, hogy pillanatnyilag erős a kereslet termékeik iránt.
Keret
Tartva attól, hogy véget ér a chipek iránti kereslet erősödésének időszaka, óvatosabban terjeszkednek a tajvani chipöntödék. A TSMC például idén csak 2 milliárd dollárt költ beruházásokra, ami 25 százaléka forgalmának, szemben az ágazat 1999–2000-ben elért értékesítési csúcsával, amikor 80 százalék volt ez az arány. A tajvani kormány előzékeny segítségével ez az óvatosság meg is hozhatja gyümölcsét: a szigetország chipötödéi hegemóniájának fennmaradását.
