Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Napi gazdaság
Még a technológia egyik fejlesztője, Nicolas Pisarro Jr. is meglepődött, amikor meglátta, milyen lelkesedést váltott ki egyesek körében az általa telepített wiki. Az újfajta site-on elhelyezett, wikipedia névre keresztelt online enciklopédiába több ezren helyezték el írásaikat, szám szerint félmillió cikket a világ minden tájáról. Az ötven nyelven megfogalmazott szövegek két év alatt, 2001 és 2003 között kerültek fel az oldalra, köszönhetően annak, hogy a felhasználóknak nem volt egyéb dolguk, mint rákattintatni a „szerkesztem ezt az oldalt” ikonra, és már pötyöghették be is mondandójukat a billentyűzeten – tudósít a Business Week.
A wikit még 1995-ben találta fel egy egyesült államokbeli programozó, Ward Cunningham, aki a honolului repülőtéren ide-odaszáguldozó, wiki-wikinek hívott buszokról keresztelte el weboldalait. A megoldás lényege, hogy a site-on bárki elhelyezhet változtatásokat anélkül, hogy „beszélnie” kellene valamilyen programnyelven. Ennek megfelelően bárki hozzáadhat vagy törölhet anyagokat onnan, ami azért nem vezet teljes fejetlenséghez, mert a korábbi állapotok, oldalak egy kattintással helyreállíthatók és üzleti felhasználás esetén korlátozhatók a hozzáférések. Ezek az erényei tették vállalati alkalmazássá a wikit: valahol az adott projekten dolgozók közös munkáinak fórumot adó csoportmunkaszoftverek és a meghatározott szerzők által publikált, az olvasók által kommentálható blogok között helyezkedik el. Egyszerűségére alapozva az Eastman Kodak online-megoldásokkal foglalkozó részlegénél, az Ofotónál prototípusok kifejlesztésére használják a technológiát – a belső dolgozók és a szerződéses alkalmazottak kommunikációja, teammunkájuk folyik wikin –, míg a kaliforniai Palo Altó-i Voce Communications pr-vállalkozás wikin értesíti üzletfeleit kampányairól, tájékoztatóiról – gyorsabban és hatékonyabban, mint ha elektronikus körlevelekkel tenné ezt.
Pisarro és mások is úgy gondolták, a wiki elég jó dolog ahhoz, hogy – az említett spontán alkalmazásokon túl – vállalati szoftverként fejlesszék és értékesítsék. A szakember az Aperture Technologies Inc. szoftverfejelsztő céggel együttműködve telepített vállalati alkalmazást először magánál az Aperture-nél. Ennek 100 alkalmazottjából kéttucatnyian használnak wikit ötletrohamok lebonyolítására, dokumentumok szerkesztésére, marketingfeladatok koordinálására. Ezzel számtalan értekezletet, konferenciahívást és e-mailváltást spórolnak meg.
A technológia egyik további szerelmese, Peter Thoeny, a vezető nyílt forráskódú wikiprogram, a TWiki fejlesztője azt állítja, hogy 2001 óta 35 ezren töltötték le szoftverét. A másolatok harmada vállalatokhoz – köztük az SAP-hoz, a Walt Disneyhez és a Motorolához – került házi használatra. A megszokott módon kezdő vállalkozások is lecsaptak a lehetőségre: például a Socialtext Inc. start up cég forgalmaz wikimegoldást, de megjelentek a színen a nagyok is: a technológia bekerülhet standard termékeikbe, például az IBM Lotus Workplace-be. Az újdonság hatékonyságát Aaron Burcell, az elektronikus levelezőrendszerekkel foglalkozó Stata Laboratories Inc. marketingigazgatója a körtelefonok megspórolása nyomán csökkenő távközlési kiadásokkal méri. Mint állítja egyes projektek végrehajtását akár egy héttel is lerövidítheti, hogy a naponta lebonyolított számos telefonhívás helyett egy wikioldalra feltett üzenettel kommunikál a munkában részt vevő kollégáival. További költségcsökkentési lehetőség az outsourcing alkalmazása – egy wiki site igen könnyen elérhető bármikor bárhonnan, akár Indiából is...
Keretes:
A technológia „polgári” felhasználásai között tartják számon a családi wikit. Adam Hertznek, az Eastman Kodak Ofoto részlege stratégiai kérdésekért felelős elnökhelyettesének víziója szerint családtagok, barátok, ismerősök ilyen oldalakon oszthatják meg egymással fotóikat, a velük történt eseményekről szóló beszámolókat. Újabb döfés ez posták testén...
