Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Times, India egyik vezeto gazdasági napilapja.
Az Európai Unió e-mail-forgalmának csaknem fele, a világ e-mail-forgalmának pedig kétharmada spam. Nem meglepo hát, hogy egyre több ország próbálja legális eszközökkel szabályozni a spam-mailek forgalmát. A február elején Párizsban megtartott OECD- Európai Unió (EU) találkozón Erkki Liikanen, a bizottság ipari és informatikai kérdésekért felelos tagja nemzetközi összefogást sürgetett. Bár az unióban már 2002 júliusában jóváhagyták a nem kívánt üzenetek terjesztését betiltó irányelvet, amelyet a tagállamoknak legkésobb tavaly október 31-ig kellett átültetniük nemzeti jogszabályaikba, Liikanen úgy vélte, ez önmagában nem fogja megfékezni a spamek terjedését, ezért a további hatékonyabb lépések megtételéhez az érintett vállalatok által kidolgozandó megoldásokra, a felhasználókra és a nemzetközi együttmuködésre is számít. E gondolat hátterében az húzódik, hogy az európai felhasználók gépeire kerülo levélszemét 80 százaléka unión kívüli országokból érkezik. A C-net információi alapján a Sophos biztonságtechnikai vállalat február közepén készített felmérése azt mutatja, hogy a spamek 56,7 százaléka az Egyesült Államokból érkezik, 6,8 százaléka Kanadából, 6,2 százaléka Kínából, 5,8 százaléka Dél-Koreából és 2,1 százaléka Hollandiából. Az elso 12 helyezett között található még Brazília, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Mexikó és Spanyolország is. A levélszemét elleni küzdelmet a C-net szerint még az is nehezíti, hogy a spamek 30 százaléka otthoni számítógépekrol indul útnak. Egyesek szerint a spamek aggasztóan magas száma annak köszönheto, hogy igen alacsony a „fajlagos költségük”. A tarthatatlan helyzet megoldására Bill Gates, a Microsoft alapítója is ringbe szállt. A davosi világgazdasági fórumon kijelentette, hogy cége két éven belül megoldást fog találni erre a problémára.
Liikanen az OECD-EU találkozón elmondta, hogy a kéretlen elektronikus levelek több okból is ártalmasak: zavarják az internetes szolgáltatások felhasználóit, megtévesztik a fogyasztókat, többletköltséget jelentenek a vállalatok számára és megrendítik a vásárlók (amúgy is képlékeny) bizalmát az e-kereskedelemben, hátráltatva ezzel a hatékony muködést. Ezért kezdeményezte a bizottság, hogy az illetékes hatóságok kapjanak olyan vizsgálati, illetve intézkedési jogosítványokat, amelyek birtokában azonosítani tudják a kéretlen üzenetek küldoit és így eljárást indíthatnak ellenük. Továbbá azt is fölvetették, hogy általános szabályként követeljék meg: a felhasználók csak kifejezett kérésük vagy elozetes beleegyezésük (opt-in elv) alapján kaphassanak elektronikus üzeneteket.
Magyarországon 2001 decemberében fogadták el azt a törvényjavaslatot, amely megtiltotta a kéretlen reklámot. Kimondta ugyanis, hogy csak annak a felhasználónak küldhetnek elektronikus úton, levelezés során reklámot, aki ezt elore, írásban kéri. Az ez év január elsejétol érvénybe lépett új jogszabály már azt is meghatározta, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság léphet fel a spammel kapcsolatos panaszokban. Az index szerint viszont a spamek ellen mindaddig nem lehet hatékonyan fellépni, amíg a fogyasztóvédelmi szervezet jogköre nincs megfeleloen tisztázva.
Szabó Zsuzsanna
