Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A HÍF legfőbb célja a piaci hatalommal való visszaélés megakadályozása – közölte Bánhidi Ferenc, a HÍF alelnöke a közelmúltban a CEBC által rendezett II. Telecom Liberalizáció konferencián. Ezenkívül a HÍF céljai közé tartozik még a társadalmi jólét, a fogyasztói és a termelői haszon növelése, valamint a közszolgáltatáshoz szükséges lényeges eszközök biztosítása. Bánhidi szerint ezen célok eléréséhez meg kell találni a megfelelő eszközöket, így a HÍF-nek nyomon kell követnie, és elemeznie kell a piaci folyamatokat, és szükség esetén közbe kell avatkoznia.
A HÍF szerint vannak olyan szereplők, amelyek csak egy-egy piaci szegmensre koncentrálnak, és tudatosan a költségek alatt tartják az árakat. A versenypiac bevezetése után nő az ágazati szabályozási igény, a verseny erősödésével ugyanakkor egyre inkább a klasszikus versenyszabályozás válik meghatározóvá – közölte Bánhidi. A szabályozónak függetlennek kell lennie a szolgáltatóktól, a politikától, viszont a szolgáltatók álláspontjának figyelembevételével kell meghoznia a döntéseket, azaz minden javaslatot meg kell hallgatnia. Mivel a szabályozó döntéseinek komoly hatásuk van a piacra, ezért annak felkészültnek kell lennie, megfelelő ismeretanyaggal ellátva – közölte a HÍF alelnöke. A szabályozó működésének sarkalatos pontjai közé tartozik az elszámoltathatóság is. Bánhidi a HÍF tevékenységének elmúlt 4-5 hónapját is értékelte, amiből kiderült, hogy ezen időszak alatt az engedélyezési eljárások gyorsasága és hatékonysága jónak mondható. Ezzel ellentétben sokkal gyorsabb előrelépésre számítottak az SMP (jelentős piaci erejű) szolgáltatók összekapcsolási referenciaajánlatának elfogadásával kapcsolatban. A szolgáltatók határidőre elkészítették a referenciaajánlatukat, de sok esetben annak tartalma nem volt megfelelő; ilyenkor a HÍF hiánypótlást kért. Szintén sok probléma merült fel a helyi hurok átengedésénél, bár a felügyelet munkáját ezen a téren megfelelőnek minősítette Bánhidi. A hatósági áras szolgáltatások területén is jónak ítélték a HÍF munkáját, bár egyes kérdésekről érdemben csak június 30-a, a szabályozott árak felszabadulása után lehet beszélni, közölte az alelnök.
Törő Csaba, a PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt. vezérigazgatója szerint a kiskereskedelmi díjak súlyozott átlaga alig haladja meg a nagykereskedelmi díjak súlyozott átlagát a hazai piacon, míg a liberalizált piacokat 2–4-szeres arány jellemzi. Emellett az új szolgáltatóknak ajánlott összekapcsolási díjak a költségalapú díjaknál sokkal magasabbak a magyarországi piacon, ami a liberalizált piacokon nem fordulhat elő – közölte Törő. Ha az összekapcsolási díjak változatlanok maradnak, akkor Törő szerint nem lesznek versenyképes ajánlatok, sőt az alternatív távközlési vállalatok ellehetetlenülnek. A PanTel vezérigazgatója szerint a nagykereskedelmi piacok megnyitása ilyen feltételek mellett nem történik meg; ezért a jelentős piaci erejű szolgáltatóktól költségalapú árazást kell megkövetelni; ezenkívül arra kell vigyázni, hogy a fogyasztói árképzésben a díjcsomagok kialakítása ne korlátozza a tisztességes versenyt – közölte Törő.
A Matáv jelenlegi szempontja az, hogy megfeleljen minden egyértelműen rögzített jogszabálynak, ám ahol nincs ilyen, ott a társaság a saját érdekeit is figyelembe kívánja venni – közölte Kozma Zsolt, a Matáv egyik igazgatóhelyettese. Az árprés problémáját Kozma szerint majd a MÁRIO (a Matáv által az összekapcsolási díjakra adott referenciaajánlat) jóváhagyása után lehet értékelni, ugyanez vonatkozik a végfelhasználói árak kontra költségalapú árak problémájára is. A Matáv és az alternatív távközlési cégek között nem csupán az árprobléma generál komoly konfliktushelyzetet, hanem például a szolgáltatások köre és tartalma is.
Szalay Dorottya, a UPC Magyarország vezérigazgató-helyettese kiemelte: mivel várhatóan nem lesz több olyan kábeltelevíziós beruházó, amely hálózatot épít, nem célszerű a kábeltévés társaságokra a távközlési cégekre vonatkozó versenyszabályokat alkalmazni. Szalay szerint a médiatörvényben foglalt szabályozás jelentősen hátráltatja ezen társaságokat.
Szathmári Géza, a GTS Datanet vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacnyitást követően – a következő időszakban – perek sorozata várható a Hírközlési Döntőbizottság döntései nyomán, amelyek kapcsán egy-két évig bizonytalanság uralhatja a piacot. Tompa Ferenc, a Westel Rt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi jogszabályok általánosan véve EU-konformnak tekinthetők, ám a részletek nem mindig felelnek meg az uniós elvárásoknak. Tóth Tibor, a Vivendi Telecom Hungary szabályozási igazgató pedig egyebek mellett azt a kérdést vetette fel, a fogyasztók kellően tájékozottak-e arról, hogy van-e liberalizáció Magyarországon.
Bakonyi Attila
