Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Két évvel ezelőtt kezdődött a háború a Via Technologies és az Intel között, amikor is a chipsetpiacon megtörtént az a „csoda”, hogy a tajvani vállalkozás piaci részesedése meghaladta az Intelét – írja a Business Week. A dolog hátterében az állt, hogy a tajvani komputergyártók a Viától vették meg ezt a részegységet, mert az az amerikai gyár chipkészleteihez hasonló teljesítményt nyújtott, viszont kevesebbe került. Az Intel akkor a szabadalmi jogai megsértésének vádjával beperelte a tajvani versenytársat, ám a felek végül peren kívül megegyeztek egymással. Szakértők szerint a PC-gyártók gyakoroltak nyomást az amerikai óriásra, mert akkor rajta és a Vián kívül mástól nem tudtak kellően gyors chipseteket beszerezni.
A Via, bár tavalyi árbevétele „mindössze” 894 millió dollár volt, azóta még agresszívebb versenytársává vált az Intelnek. A Pentium 4-es processzor idei megjelenésekor az amerikaiak több tajvani vállalkozásnak is átadták azokat a licenceket, amelyek segítségével azok a P4-essel kompatibilis chipkészleteket állíthatnak elő. A Via nem szerepelt a kedvezményezettek között, ennek ellenére kifejlesztette P4-kompatíbilis chipsetjét. Válaszul az Intel ismét pert indított ellene, valamint néhány vásárlója ellen, amelyek használják e termékét. Ez komoly csapás a Viára: a harmadik negyedévben 64 százalékkal kisebb eredményt ért el a másodikhoz képest, az idei évre vonatkozó profit-előrejelzését harmadával csökkenteni kellett és a részvényének árfolyama 33 százalékkal esett az eljárás megkezdésének hírére. A cég kénytelen volt vállalni, hogy kártalanítja ügyfeleit, ha a pereskedés miatt veszteségek érik őket.
Több oka is van annak, hogy a harc most keményebb, mint két évvel ezelőtt volt. Az egyik az, hogy szemben az akkori helyzettel, ma már többszereplős ez a piaci szegmens. A Via kárán többek között a szintén tajvani Acer nyerhet, minthogy ez az egyik olyan vállalkozás, amelynek sikerült gyorsan megszereznie a Pentium 4-hez kapcsolódó chipsetlicencet. Emellett vannak olyan tajvani vállalkozások – például a United Microelectronics – amelyeknek jó a hírük az ipari titkok megtartásával kapcsolatban.
Az ilyen jogsértések egyébként az utóbbi időben mindennapossá váltak a processzoriparban. „Minden cég megsérti több versenytársa szabadalmi jogait” – mondja Dan Heyler, a Merrill Lynch ázsiai és csendes-óceáni régióval foglalkozó részlegének vezetője. „A kérdés csak az, hogy mikor ülnek le egymással a felek tisztázni az ügyeket, és ennek nyomán mely szabadalmaikat tartják meg és melyekről kénytelenek lemondani” – teszi hozzá.
Több szakértő úgy véli, hogy ez az utóbbi helyzet egyenes következménye a félvezetőipar szétaprózottá válásának. Korábban nagy, vertikálisan szervezett vállalatok uralták az ágazatot, míg mára kisebb cégek kezébe került a chiptervezés, a processzorgyártás és a chipek bizonyos csoportjainak az összeszerelése. Így sok viszonylag kis vállalkozás rendelkezik szabadalmakkal, amelyeket igyekszik megvédeni. „A szabadalmak egyre zavarosabbak, átláthatatlanabbak lesznek – mondja Julian Snelder, a Morgan Stanley Dean Witter & Co. technológiai ügyekre specializálódott elnökhelyettese. – Ahogy az iparág halad a kevésbé integrált modell felé, a cégek közötti kapcsolatok fragmentálódnak és a szerzői jogokkal kapcsolatos feszültségek növekednek.”
Az Intel-Via perhez kapcsolódó probléma, hogy a Viát ért károk további sérüléseket okozhatnak a tajvani félvezetőiparban. A cég egyik legjelentősebb partnere a világ vezető chipöntödéje, a TMSC (az öntödék a vevő által megtervezett chipek legyártása specializálódnak), amely a szeptember 11-ei terrortámadások nyomán felerősödött gazdasági visszaesés miatt kapacitásainak 40 százalékán dolgozik – egy évvel ezelőtt még 100 százalék volt ez az arány; így ez a vállalkozás nem engedhet meg magának további rendeléskieséseket. Hasonló cipőben jár az alaplapok gyártására szakosodott tajpeji Elitegroup Computer Systems. Bár ez a cég is ígéretet kapott a Viától, hogy kártalanítják a pereskedés miatti veszteségeiért, a cégvezetés attól tart, hogy a következő Pentium-modellek megjelenésekor az Intel kihagyja azon vállalatok közül, amelyeknek átadja az új chipekhez kapcsolódó alaplapok gyártási licencét.
Végül, hogy még cifrább legyen a helyzet, a Via olykor saját potenciális szövetségeseit is megsérti. Az Intel receptkönyvéből merített ötletet hasznosítva bejelentette, hogy a chipkészleteken kívül más termékek gyártásába is belefog. Októberben közölte, hogy megkezdi saját alaplapjai tervezését, amivel kihívta maga ellen az e részegységre specializálódott korábbi partnerei haragját.
A Via fő termékei, a rendszerchipsetek nem rendelkeznek olyan „hatalommal” a számítógépek vezérlésében, mint a központi mikroprocesszorok (CPU), de kritikus szerepük van a CPU és a monitort, a modemet, a lemezmeghajtókat és más perifériákat vezérlő processzorok közötti kapcsolat fenntartásában. A tajvani cég és az Intel közti rivalizálás tétje az, hogy az amerikai óriás milyen gyorsan tudja kiterjeszteni befolyását a világ chipiparának új területeire – ez esetben a chipkészletek fejlesztésére és forgalmazására. A kérdés megfordítva az, hogy a Vián kívül akadhat-e még olyan viszonylag kis vállalkozás, amely komoly kihívója lehet az Intelnek valamely résztechnológia terén.
