Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A telekommunikációs piac 1995 és 2001 közötti 54 százalékos növekedését a mobilüzletágnak köszönhette, elérve ezzel a 307 milliárd dolláros forgalmat – áll az Omsys piackutató és üzleti információs intézet tanulmányában. A növekedés ráadásul nem lineáris, hanem fokozódik. 1993-ban még nem egészen 50 millió mobil üzemelt, szemben az akkori 600 millió vezetékes készülékkel, 1999-ben már félmilliárd mobil- és 800 millió vezetékes telefon szerepelt a statisztikákban. Napjainkban 716 millió mobiltelefon működik világszerte. A piackutatók 2003-ig 20 százalékos bővülésre számítanak, vagyis arra, hogy akkor 1,6 milliárd mobil és 1,2 milliárd vezetékes készülék lesz.
Ezzel összhangban a telekommunikációs bevételeknek is egyre nagyobb hányada származik mobilkommunikációból a világ minden pontján. Ez az arány Japánban 45 százalék, Európában 40 százalék, az Egyesült Államokban pedig 19 százalék. A földrajzi sajátosságokon túl a fejlett országokban tapasztalható eltérő arányoknak más okaik is vannak. A mobilhívások ára például nagyban függ a hálózat kihasználtságától, amelyre viszont hatással van a vonalas hálózatból mobiltelefonra történő hívások kapcsolási és hívásdíja.
Az üzletág óriási térhódítása a fejlődő országokban elsősorban a mobilhálózatok gyors telepítésének és a vásárlókat erősen ösztönző tényezőknek (jó minőségű szolgáltatás, nincs várólista, előrefizetett telefonkártyák) tudható be.
A mobiltelefont használók ma elsősorban a fejlett országok állampolgárai, és az ottani piac telítődése tapasztalható. Ami azonban a globális fejlődést fenntartja, az a kelet-európai és főleg az ázsiai országok növekvő igénye a szolgáltatás iránt. Ázsiában a térhódítás Japánban kezdődött, de itt sem várható már akkora áttörés, mint Kínában, ahol előrejelzések szerint 2002-ben már többen fognak maroktelefont használni, mint az Egyesült Államokban.
A fejlett országokban a mobilpenetráció várhatóan 2008-ra eléri a felső határát, Európában ez 80 százalékot jelent. A szakértők 2007-ig a hangátvitelen alapuló kommunikációból származó fogyasztónkénti átlagos európai bevétel évi 4 százalékos esésére számítanak. Ezt a visszaesést a mobilkommunikációs bevételek egészében a 2003-tól megjelenő – adatforgalmon alapuló – GPRS szolgáltatás hozama 2006-tól lesz képes ellensúlyozni, és ismét növekedési pályára állítani a bevételeket. A fogyasztónkénti átlagos bevétel várhatóan 2008-ra éri el ismét a 2001-es szintet, és mai árakon számítva stabilan 30 dollár körül marad.
Az Egyesült Államokban a mobilpenetráció viszonylag alacsony, 60 százalékos elvi határa a sokszor különböző mobilhálózatoknak, a vezetékes hálózatban ingyenes helyi hívásoknak és a széles körben elterjedt internetnek tudható be. A fogyasztónkénti átlagos bevétel viszont stabilan 10-15 százalékkal az európai szint felett marad.
Japánban a mobilelterjedtség 70 százalékos arányára számítanak 2008-ra. A fogyasztónkénti bevételek átlagos értéke 2004-ig várhatóan csökken, majd a harmadik generációs mobiltelefonok megjelenésével és elterjedésével ismét növekedni kezd, és 75 dollár közeli értéket ér el.
Kínában a maximális mobilpenetrációt 20 százalékra becsülik, de hozzá kell ehhez tenni, hogy a piacelemzők szerint a mostani viszonyokból kiindulva nehéz hosszabb távú jóslásokba bocsátkozni.
A piaci lehetőségek tükrében érthető, hogy a telefongyártók között is nagy a vevőkért folytatott harc, különösen azért, mert a felhasználók a készülékeket a technológia rohamos fejlődése miatt igen gyakran cserélik.
Az idén várhatóan 415 millió mobiltelefon talál gazdára a tavalyi 385 millió után – áll a Credit Suisse First Boston (CSFB) tanulmányában. A bank adatai szerint a piacvezető finn Nokia tavaly 35,6 százalékos piaci részesedést mondhatott magáénak. A második helyen 2001-ben a Motorola állt 16,6, harmadikon pedig a Siemens 7,7 százalékkal. Ugyanakkor a Gartner Dataquest piackutató szerint a Siemens tavaly az ötödik helyre csúszott vissza, a svéd Ericsson és a dél-koreai Samsung mögé. A Siemens szóvivője szerint a CSFB-tanulmány azt igazolja, hogy a 3–5. helyeken kemény pozícióharc folyik. A társaság becslései az idei évre az ágazat más szereplőinek prognózisai alatt maradnak: a Nokia 420–440 millió, a Motorola 420 millió eladott mobilkészülékkel számol világszerte.
Továbbra is rejtély, hogy milyen lesz az iparág jövője hosszú távon. Különösen nehéz megjósolni, hogy a harmadik generációs hálózatok megjelenése milyen hatással lesz a kommunikációs kultúrára, hiszen az új technológia óriási lehetőségeket rejt a mobilinternet megjelenésével az internetes kereskedelem és reklám világában is. Molnár Péter
