Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Amikor Németországban megtörtént a távközlési liberalizáció, a Deutsche Telekomnak több mint 50 kisebb-nagyobb versenytárssal kellett szembenéznie. A cég jelentős piaci veszteségeket szenvedett és a német távközlési szektor kaotikussá vált, de a helyzet azóta normalizálódott. Magyarországon idén december végén kezdődik az ágazat liberalizációja, s jövő novemberben szűnik meg az utolsó primer körzet kizárólagossági joga. Senki sem számít olyan sok új piaci szereplőre, mint amennyi Németországban megjelent. Ez kedvező a régebbi szolgáltatókra nézve, hiszen nem kényszerülnek nyakló nélküli ár- és szolgáltatási versenyre. Ettől függetlenül bizonyos területeken a verseny már most megkezdődött.
A Matáv több éve tudatosan készül a versenyre – állítja Nagy Bálint, a cég kommunikációs igazgatója –, de természetesen nem tudott minden részletre kiterjedően felkészülni, hiszen az elfogadott egységes hírközlési törvény csupán egy keretszabályozás, amelynek csak a következő időben megjelenő várhatóan 52 végrehajtási rendelet ad végleges formát. A felkészülés részeként a Matáv üzletágakba szervezi egyes tevékenységi területeit, így külön cég vesz részt az internet-, illetve a mobiltávközlési piacon és elkülönült szervezetben működik majd az üzleti kommunikációs és a vezetékes üzletág.
Hasonló módon készült fel a legnagyobb vetélytársnak mondható Vivendi Telecom, amely a mobiltávközlést kivéve az előbb említett területekre szintén önálló társaságokat hozott létre.
Nagy kérdés, hogy a liberalizációt követően miként változik a hazai távközlési szolgáltatások térképe, lesznek-e olyan szolgáltatási területek, amelyeket a nagyok átengednek a kicsiknek, vagy mindenkinek minden kell? A PanTel például az idei nyitást követően első lépésben a belföldi távközlési, és a nemzetközi hívások piacát kívánja „megtámadni”. A helyi hívások piacán való részvételről egyelőre nem született döntés – mondta lapunknak Sülle Gabriella, a PanTel stratégiai igazgatója. Szerinte az ágazat 20 százalékát kitevő, már eddig is liberalizált szegmensen túl mindössze további 40 százalékra törhetnek be a konkurensek, hiszen a mobilpiacon a szolgáltatók száma nem változik a törvény hatálybalépését követően. Azonban az említett 40 százalék is olyan nagy szelet a tortából, hogy annak minden területére történő behatolás óriási beruházásokat és marketingköltségeket követelne.
Nem így van Matávnál, ahol továbbra is a teljes piaccal számolnak. (Ehhez természetesen hozzá tartozik az is, hogy bár a Matáv kizárólagossága jövőre végleg megszűnik, a szolgáltatási kötelezettsége azonban nem. Tehát ha akar, ha nem, részt kell vennie a helyi vezetékes szolgáltatásban, amely még most sem kifizetődő számára.) Nagy Bálint szerint a legnagyobb hazai távközlési cég alkalomadtán megjelenik azokon a területeken is, ahová eddig nem tehette be a lábát. Az úgynevezett LTO-k – a kisebb szolgáltatók – piacára már csak azért is érdemes betörni, hogy a saját primer körzetében elszenvedett esetleges piacvesztést kompenzálja. A cég LTO-területeken való szereplésére tett egyik előkészület a szegedi kirendeltség létrehozása volt. A szegedi iroda úgymond „ellenséges” területen működött, s figyelte a piacot, a helyi szolgáltatók szokásait, illetve azt, hogy miként kell majd viselkednie olyan területen, ahol nem a Matávé volt a főszerep.
A szakértők szerint a fogyasztóknak nem érdemes azt várniuk, hogy a távközlési szolgáltatók a liberalizációt követően azonnal öldöklő harcba kezdenek a kegyeikért. Az igazi csata azért a néhány ezer közép- és nagyvállalatért folyik majd, amelyek jelentős fogyasztónak számítanak. Nagy Bálint szerint ez természetes, hiszen ezeknél a vállalatoknál rövid idő alatt kisebb befektetéssel nagyobb hasznot lehet elérni, mint az egyéni előfizetőknél.
A liberalizációt követően jelentős konkurenciaharc várható a gerinchálózati szolgáltatásoknál, másként fogalmazva a hang- és adattovábbítás nagykereskedelmében. Többek között a PanTel is erre alapozza elsődleges stratégiáját, s természetesen a többi nagy szolgáltató sem kíván kimaradni az üzletből. Lednitzky Péter, a Vivendi kormányzati és külkapcsolati igazgatója elmondta, hogy cége is komoly erőfeszítéseket tett a piac meghódítására. Ezt az is bizonyítja, hogy a frekvenciatenderen pályázott egy 3,5 gigahertzes sávra, s el is nyerte azt. Emellett természetesen mint koncessziós szolgáltató a vezetékes távközlés más ágazataiban is kitüntetett figyelmet fordít a versenyre.
A PanTel számításai szerint is a távközlési „nagykereskedelemben” lesz komoly küzdelem. Sülle Gabriella szerint a helyi hívások terén egy idő után mind komolyabb szerephez jutnak majd a kisebb szolgáltatók, amelyek kifejezetten ebből szerzik majd árbevételük nagy részét. Az LTO-k, illetve a Matáv területére való belépést az is hátráltatja, hogy bár a verseny szabad, az engedélyek megkérése és a szolgáltatókkal a hálózati szerződések megkötése hosszú időt vesz igénybe. Ez megfontoltabbá teszi a szolgáltatókat, s előnyben részesíti azon cégeket, amelyek már jelen vannak egy szóban forgó primer körzetben. A nagykereskedelmi piacon való komolyabb verseny kialakulását az segíti elő – tette hozzá a PanTel stratégája -, hogy a törvény életbelépése után könnyebb lesz az összekapcsolások megvalósítása.
Hőnyi Gyula
