Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múlt évezred végi befektetési „őrület” célpontja az infokommunikációs ágazat volt. A világ vezető piacain rendre a telekommunikációs szektorban szereplő vállalatok részvényára növekedett a legjelentősebben, leszámítva az internetes cégek papírjainak 1990-es évek végén tomboló árrobbanását, amelyet – mint utóbb kiderült – túlértékeltségük, s nem teljesítményük eredményezett. A távközlési szektorban tapasztalt befektetési hullámot az magyarázza, hogy a piac néhány év leforgása alatt soha nem látott növekedést produkált. Az infokommunikációs világpiac nagyságát – ebbe az információtechnológiai és a távközlési piacok együttesét számolták – 2001-ben 2205 milliárd euróra becsülik – írja a Hírközlési Főfelügyelet által a nemzetközi távközlésről összeállított piaci gyorsjelentés. Ez forintban kifejezve (55 ezer milliárd) a világ GDP-jének körülbelül 6-7 százalékát jelenti. Az ágazat dinamizmusát jellemzi, hogy 2000-ben világviszonylatban 10,4 százalékos, idén pedig várhatóan 10 százalék körüli növekedést ér el.
Az uniós tagországok távközlési piaca 1997 óta évenként 9 százalékkal nőtt, így az elmúlt négy évben 197 milliárd euróról 235 milliárd euróra bővült. Európában az infokommunikációs piac azonban – a világ átlagos 10,4 százalék növekedését meghaladóan – 2000-ben 14,4 százalék volt. Az európai infokommunikációs piac nagyságát 1999-ben 470 milliárd euróra becsülték, 2000-ben pedig már 538 milliárdra. Magyarországon, hasonlóan az uniós átlaghoz, dinamikusan fejlődött az ágazat. Tavaly 14 százalék volt a növekedés üteme, s a szektor mérete meghaladta a 3,5 milliárd eurót, amely a magyar GDP 7-8 százalékát teszi ki. Az infokommunikációs piac méretét 4 milliárd euróra becsülik.
A világ legnagyobb árbevételű telekommunikációs társaságainak ranglistáján az első tíz helyből ötöt egyesült államokbeli cég foglalja el, jóllehet a világ vezető távközlési vállalata japán. Árbevételét tekintve a Matáv a Cesky Telecom után a 76. helyen áll, míg a lengyel TPSA az 57. A szakértők szerint egyébként a Matáv – korai privatizációjának és nyereségtermelő képességének köszönhetően – a régió legértékesebb távközlési társasága. Az elemzés szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen itthon a lakosság összes kiadásainak mintegy 4 százalékát fordította 1999-ben távközlési célokra. Ugyanez az arány a tengerentúlon mindössze 2,3 százalék volt úgy, hogy az USA-ban 1980-hoz képest 2,5-szeresére növekedett a háztartások távközlési kiadása. Húsz évvel ezelőtt évente 325 dollárt költöttek távközlési célokra, jelenleg 650 körüli a kiadás.
A távközlési piac növekedési ütemében jelentős szerepet játszott a vezeték nélküli ágazat, amely mára a fejlett gazdaságokban átvette a hagyományos telefónia szerepét, vagyis a személyek közötti kommunikációt. Az ágazat fejlődésére jellemző, hogy a legtöbb mobiltelefonnal ellátott régióban, vagyis Ázsiában, 1990-ben mindössze egymillió mobilfelhasználó volt, ez a szám 2000-re 170 millió fölé emelkedett. A régióban olyannyira gyors a vezeték nélküli ágazat növekedése, hogy a világszinten 2010-re becsült 2,2 milliárd felhasználó fele ázsiai lesz. Az arányok Amerika rovására tolódnak el. Tendencia a világon, ahogyan Magyarországon is, hogy a vezeték nélküli vonalak száma meghaladja a fixét. Tavaly év végére a bekapcsolt telefonvonalak száma (mobil és fix) a világon elérte az 1,7 milliárdot, amelynek 42,5 százaléka (725 millió) mobil volt. Az adatok szerint 2010-re a vezetékes telefonok száma 1,5 milliárd lesz, a mobilkészülékekből pedig 2,2 milliárdot használnak.
Az infokommunikációs szektor szintén dinamikusan fejlődő üzletága az internet. Az elemzés szerint azonban a fejlődés nem minden országban dinamikus. Mind Kelet-Közép-, mind pedig Nyugat-Európa két részre szakadt. Az internetpenetrációs mutatók az uniós tagállamok közül a skandináv országokban, keletebbre pedig Észtországban, Szlovéniában és Csehországban a térség átlaga felett állnak. Az internetezők számát, ahogyan eddig, a jövőben is befolyásolja a világháló elérhetőségének költsége. Azokban az országokban, így például Magyarországon, ahol a keresetekhez képest magas a távközlési és az internetszolgáltatási díj, illetve a számítógépek ára, egyenletes, ám lassú növekedés várható.
Hőnyi Gyula
