Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Van-e változás, fejlődés az elmúlt években a kiadványszerkesztő programok keresletében? Gondolok a PageMakerre, a QuarkXPressre, illetve a grafikai segédprogramokra, mint például a Photoshop.
– Úgy érzem, a legismertebb irodai alkalmazások (az Excel, a Word, a Powerpoint) piacának az elmúlt tíz évben tapasztalható óriási növekedése után most, ha nem is ilyen gyorsan, de fejlődik a kiadványszerkesztők területe is. Az új médiák terjedésével (internet, CD-kiadványok) mind egyre jobban igénylik azt, hogy szép, látványos, tartalomban is gazdag és tetszetős formában megjelenő anyagok készüljenek, és ezekhez valók elsősorban a fent említett szoftverek.
– Nincs keresletcsökkenés amiatt, hogy egyre-másra mennek tönkre az internetes cégek?
– A .com cégek felfutása és bukása inkább tőzsdei dolog. Sok társaság így szerzett kockázati tőkét, és ezek a lufik idővel kipukkadtak. Magyarországon azonban ez nem érződik, a mi szoftvereinket elsősorban reklámügynökségek, kiadók, nyomdák, fotóstúdiók vették, nem annyira internetes startup (induló) cégek. De egyre nagyobb az érdeklődés az elektronikus média részéről is, nemrég például az Index.hu-val, az Ericssonnal és a Matávval kötöttünk nagyobb szerződést. A .com cégek valószínűleg viszonteladókon keresztül veszik meg a termékeinket.
– Van-e rálátásuk arra, hogy hányan használnak illegális szoftvereket Magyarországon? Mennyire tudják kiszűrni ezeket?
– Cégünk saját jogán is tagja a BSA-nak (Business Software Alliance), de az Adobe-t is képviseli a magyarországi BSA-üléseken. Az illegálisan használt szoftverek aránya Magyarországon hozzávetőleg 55 százalék körüli az üzleti szférában – a BSA az üzleti célú szoftverfelhasználást figyeli -, ez 4-5 éve még 80 százalék fölött volt. Ez egyrészt rossz, hiszen még mindig sokan használnak illegális szoftvert, másrészt a jogtiszta szoftverre áttérő felhasználók fontos piacot jelentenek. Közvetve mi is támogatjuk a BSA-t (például a marketingkampányát), hogy csökkenjen a kalózkodás, és a piac „fehéredése” a mi forgalmunkban is megérződik.
– Ha jól tudom, a Macintosht, illetve a Quarkot szívesebben használják Magyarországon, illetve a világon, mint a PageMakert. Ön szerint miért van ez?
– Hagyományosan annak idején három cég hozta létre a DTP (DeskTop Publishing, asztali kiadványszerkesztés) fogalmát, az Apple, az Adobe és az Aldus. Az Apple a Macinosh számítógépével és az operációs rendszerével, az Aldus a PageMaker szoftverrel az Adobe pedig a PostScript leíró nyelvvel, ami az egész technológiát képviselte. Az első széles körben elterjedt kiadványszerkesztő-szoftverek Macintoshra íródtak, ezek közé tartozott a Quark, így a számítógép népszerűsége piacot teremtett ezeknek a programoknak is. Persze aztán a PC-s piac a Microsoft előretörésével megnövekedett és ma már ez a domináns, de azért hagyományosan talán kiforrottabbak a Mac-es szoftverek. Műszakilag már nincs különbség.
– Nem megbízhatóbb a Macintosh?
– Én Macintosh-párti vagyok, de ma már PC-n is ugyanúgy futnak ezek a programok. A Macintosht talán könnyebb kezelni, inkább felhasználóbarát, mégis ma az emberek többsége PC-t használ.
– Tud más kiadványszerkesztő programról, amit Magyarországon alkalmaznak, gondolok például a Venturára?
– A Venturát, ha jól tudom, a Corel vásárolta meg, de ebből csak PC-s verzió létezik. A PageMaker mellett az Adobe új csillaga, az InDesign kiadványszerkesztő is kezd feljönni a piacon. Ennek a szoftvernek az a nagy előnye, hogy mivel Adobe-termék, teljesen integrált a többi Adobe-alkalmazással. Hasonló a kezelőfelülete, de sokkal több funkciója van, mint a Quarknak. Ugyanakkor tud olyan üzemmódban is dolgozni, mint a Quark, tehát a kezelőfelületét meg lehet változtatni, és be is tud olvasni Quark-, illetve PageMaker-fájlokat.
– Van felmérésük arról, hogy Magyarországon mit használnak inkább, Quarkot, PageMakert vagy InDesignt?
– Macintoshon hagyományosan most még inkább Quarkot, de érzünk egy nagyon erős növekedést az InDesign felé. Sok száz ilyen program került a piacra az utóbbi pár hónapban. A Quark eközben nagyon lassan jön ki az új verziókkal.
– A Quarkot is önök forgalmazzák?
– Nem, áruljuk ezt a programot, de nem mi vagyunk a disztribútor. A HDSYS Kft. a hivatalos magyarországi forgalmazó.
– Hogyan alakult a szoftverforgalmuk az elmúlt néhány évben?
– Éves szinten 50 és 80 százalék közötti növekedést érünk el, idén már 700 millió forintos forgalmat remélünk a szoftverek eladásából.
– Ha most Önhöz fordulna egy induló újság vagy egy internetes hírszolgáltató, amely az árra nem érzékeny, mely programokat ajánlaná neki?
– Hagyományos nyomtatott sajtó esetében mindenképpen az Adobe Design Collection csomagját, amely tartalmazza az Adobe InDesignt, Photoshopot, Acrobatot és Illustratort. Gyakorlatilag az összes olyan szoftvert, amely kell egy nyomatott kiadvány elkészítéséhez, és ebben a csomagban benne van az Acrobat is, aminek a segítségével PDF (Portable Document Format, továbbítható dokumentum formátum) állományokat lehet létrehozni; ez valamilyen szinten már az internetes megjelenést is elősegíti. Ha pedig internetes dolgokban gondolkozunk, akkor ajánlanám az Adobe-tól a GoLive-ot – ez egy webszerkesztő program –, illetve a Macromediától a Flasht („élő” animációk készítésére) és a DreamWeawert, amely szintén weboldalak készítésére használható.
K. J.
