Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az IBM elkezdte a sorozatgyártását annak az új mágneses bevonattal ellátott merevlemeznek, amely a várakozások szerint akár meg is négyszerezheti a jelenlegi merevlemezekben elért adatsűrűséget. Az új adattárolási módszer kulcsa a ruténium (a platinához hasonló nemesfém) háromatomnyi vastagságú rétege, amelyet két mágneses réteg fog közre. Mivel ez pár atom ilyen megdöbbentő mértékű hatást fejt ki, az IBM kutatói maguk között csak „varázspornak” nevezik a ruténiumréteget.
A hivatalosan „antiferromágnesesen csatolt” (AFC) adathordozónak nevezett új, többrétegű bevonat révén a várakozások szerint a merevlemezek 2003-ra négyzethüvelykenként 100 milliárd bit (100 gigabit) adat tárolására lesznek képesek. Az AFC adathordozó már kereskedelmi forgalomban van, három IBM Travelstar noteszgép-merevlemez formájában, amelyek közül egyes modellek adatsűrűsége eléri a 25,7 gigabit/négyzethüvelyk értéket. Az IBM azt tervezi, hogy idővel mindegyik merevlemez-termékcsaládjában az AFC adathordozó használatára áll át.
Az AFC adathordozó által lehetővé tett megnövelt adatsűrűség közvetlen hatással lesz a fogyasztói piacra. Várhatóan meg fogja könnyíteni a felhasználók számára a digitális adatok (zene, fényképek, bemutatók, filmek) egyre növekvő tömegének tárolását, felgyorsítja a kisebb méretű és energiaigényű merevlemezek felé mutató piaci trendet, valamint lökést ad az újszerű, többre képes digitális multimédiás és sok adattal dolgozó fogyasztói alkalmazások kifejlesztésnek. Ráadásul a megnövelt adatsűrűség várhatóan felgyorsítja majd az otthoni passzív analóg szórakoztatóelektronikai technológiák interaktív digitális formátumokkal való felváltását.
A két éven belül várható 100 gigabites adatsűrűség a következő lemezkapacitásokat teszi lehetővé: átlagos asztaligép-merevlemez – 400 gigabájt, noteszgép-meghajtók – 200 gigabájt, IBM Microdrive (kézi eszközökben használható merevlemez) – 6 gigabájt. Az elmúlt évtizedben a mágneses merevlemez-meghajtók adatsűrűsége elképesztő ütemben nőtt: 18 havonta, 1997 óta pedig évente duplázódott meg, ami sokkal gyorsabb ütem, mint az integrált áramkörökről szóló Moore-törvény????. Ám a tervezők jól tudták, hogy egy olyan határ irányába haladnak egyre gyorsabban, amely hirtelen gátját szabhatja a további fejlődésnek: ha a merevlemez átmágnesezett területei túlságosan kicsik, nem tudják a termék átlagos élettartamának idejére megőrizni mágneses polarizációjukat – vagyis az adatokat. Ez a jelenséget „szuperparamágneses effektusnak” hívják. Már rég megjósolták, hogy akkor fogunk vele szembesülni, ha elérjük a négyzethüvelykenkénti 20-40 milliárd bites (20-40 gigabites) adatsűrűséget. A jelenlegi termékek pedig ezt az adatsűrűséget közelítik.
A mérföldkövet jelentő 100 gigabites sűrűséget a szuperparamágneses effektus miatt korábban elérhetetlennek tartották. A probléma kézenfekvő megoldása az lenne, hogy olyan új mágnesezhető ötvözeteket állítunk elő, amelyek erősebben ellenállnak a mágneses polarizáció változásainak. Ám az ilyen anyagokra történő adatrögzítés egyre nehezebbé válik. Az AFC adathordozó megoldást ad erre a problémára. Az ultravékony ruténiumréteg miatt a két mágneses réteg ellentétes mágneses irányultság felvételére kényszerül. Az ellentétes mágneses polarizáció miatt mágneses szempontból az egész többréteges struktúra a valóságosnál sokkal vékonyabbnak tűnik. Így problémamentesen lehet pici és sűrű biteket írni az AFC adathordozókra, amelyek az adathordozó teljes vastagsága révén megőrzik mágnesezettségüket.
Az AFC adathordozó két további előnye, hogy alig igényel további költségeket a jelenlegi gyártóberendezésekkel történő előállítása, illetve hogy írási és olvasási jellemzői hasonlítanak a hagyományos adathordozók jellemzőire, így nem kell módosítani sem a lemezmeghajtó felvevőfejét, sem az elektronikus adatcsatornát alkotó összetevőket.
Keretes:
A múlt évben az IBM elnyerte a National Medal of Technology (Nemzeti technológiai érdemérem) nevű kitüntetést, vagyis a legmagasabb kitüntetést, amelyet az amerikai elnök élenjáró újítóknak adományozhat. A díjat az IBM az adattárolási technológiák kifejlesztése és terjesztése terén betöltött vezető szerepének elismeréseként kapta. Az IBM fejlesztette ki az első kereskedelmi forgalomba hozott merevlemezt 1956-ban, és úttörő szerepet játszott az antiferromágnesesen csatolt struktúrák kutatása, fejlesztése és gyártása terén. Még 1990-ben fedezték fel, hogy a ruténiumatomokból alkotott vékony réteg képezi az összes nem mágneses térkitöltő rétegként használható elem közül a legerősebb antipárhuzamos csatolást két egymás melletti ferromágneses réteg között. Ezt a struktúrát először a merevlemezek első óriás magnetorezisztív olvasási (GMR) összetevőiben használták fel, amelyeket 1997-ben vezetett be az IBM. Mára szinte mindegyik lemezmeghajtó GRM fejeket tartalmaz.
