Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdasági szférában a telefon révén létesíthető új kapcsolatok számának növekedését kevésbé korlátozta az előzetes személyes kapcsolatok hiánya, hiszen a gazdasági tranzakciók jelentős részben, ha nem is kizárólagosan, személytelenek: a tranzakciókban részt vevők személye cserélődhet. A vevő és eladó kapcsolata akkor is személytelen maradhat, ha személyes találkozásuk nap mint nap ismétlődik.
Az internetes hálózat kialakulásával a gazdasági tranzakciók költségei tovább csökkentek. A világháló segítségével kialakuló elektronikus kereskedelem (e-commerce) jelentősen csökkenti az információszerzés és a kereskedés költségeit. Az új, hálózati gazdaságot Bill Gates ezért súrlódásmentes ******** gazdaságnak nevezte. Ez a nyilvánvaló túlzás ellenére is azt jelenti, hogy a tényleges piaci szabályozás jellegzetességei közelítenek az ideáltipikus piaci modell tulajdonságaihoz – írja Gedeon Péter egy a Westel Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének égisze alatt megszületett tanulmányában a mobil információs technológia gazdasági hatásairól. Az elektronikus kereskedelem internetes változatát kiegészíti a mobiltelefonhoz kapcsolódó tranzakciók köre, az m-kereskedelem (m-commerce). Ugyanis a mobiltelefon is hozzájárulhat a gazdaság tranzakciós költségeinek csökkenéséhez, különösen a háztartások vonatkozásában. A vállalatok közötti kapcsolatokban a mobiltelefon, az m-kereskedelem csak akkor juthat jelentősebb szerephez, ha képes lesz közelíteni hálózati szolgáltatásait az interneten elérhető adatáramlás színvonalához. A háztartások ugyanakkor az m-kereskedelem szolgáltatásait vásárlásaik során kiegészítő eszközként kombinálhatják személyes tapasztalataikkal. Fontos szerepe lehet a mobiltelefonnak akkor is, ha adott pillanatban gyorsan kell információhoz jutni és döntéseket hozni, hiszen a mobiltelefon egyik előnye éppen abban rejlik, hogy használóját időveszteség nélkül elérhetővé teszi mások számára. E tulajdonság hasznos lehet például a tőzsdei befektetésekkel kapcsolatos döntések esetében. A mobiltelefon továbbá nem csupán információs eszközként, hanem fizetési eszközként is hozzájárulhat a tranzakciós költségek csökkentéséhez. Végül a mobiltelefon eszköz lehet a kínálati oldalon arra, hogy a fogyasztókat mozgásuk megszakítására és vásárlásra ösztönözzék. E törekvések megsokszorozódása ugyanakkor – ha a lokális információk nem csupán a mobil használójának egyoldalú kezdeményezésére aktiválódnak – oly mértékben túlterhelhetik a mobiltelefon használóját, hogy az a lokális vásárlói információk igénybevétele helyett inkább azok készülékéről való letiltását választja.
F. M.
