Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly csak Németországban 25 millió új előfizető mobiltelefon-ellátásáról kellett gondoskodni, ami jelzi, milyen óriási igény mutatkozott a készülékek iránt. A Nokia és a Motorola mellett több kisebb szereplő, a Siemens, az Alcatel és Philips is jó üzletet csinálhatott ebben az üzletágban Európában. Az idei első negyedév azonban igencsak lehűtötte a kedélyeket: a Philips például 106 millió dollárt bukott tavaly még nyereséges mobiltelefon-értékesítésein. Sok cég a hollandokhoz hasonló cipőben jár (az Alcatel érintett üzletága 135 millió dollár első negyedéves veszteséget szenvedett el, a Siemens kétezer, az Ericsson hatezer ember elbocsátását jelentette be), és ma már a Nokia az egyetlen olyan vállalat, amely nyereséget könyvelhet el a zsebtelefonok eladásából – derül ki a Business Week összeállításából.
Az összességében évi 76 milliárd dollár forgalmat képviselő ágazat nemcsak a hagyományos készülékek piacának szűkülésével, hanem az új generációs (az UMTS és W-CDMA hálózatokon használható) telefonok igen költséges fejlesztésének nehézségeivel is kénytelen szembenézni. A piacvezető Nokia eközben emeli a téteket: 31 százalékos részesedését évi 15 százalékos növekedéssel 40-re akarja bővíteni, s ezért még profitáldozatokra is hajlandó. (Igaz, van miből veszíteni, hiszen jelenleg 20 százalékos marginnal számol a finn óriáscég.) A vállalat stratégiája, hogy igyekszik megnyerni már a gyerekeket is. Úgy vélik, ha a kölykök első készüléke Nokia, akkor azok jó eséllyel később is kitartanak "megszokott" gyártójuk mellett.
A piac összeroppanásának biztos jeleként értékelték a szakértők, amikor az Ericsson és a Sony nyilvánosságra hozta, hogy vegyesvállalatot hoz létre zsebtelefongyártásuk egyesítésére (NAPI Gazdaság, 2000. április. 25., 8. oldal). A tervek mögötti megfontolások érthetőek: a Sony hozza az üzletbe a fogyasztói elektronikai iparban szerzett tapasztalatait, igencsak jól csengő márkanevét és marketinggépezetét, az Ericsson pedig európai gyártási kapacitásával és értékesítési hálózatával, valamint erős mobiltelefon-technológiájával járulhat hozzá a közös sikerhez. Ez a bejelentés további olyan körülmény, ami egyesülésre készteti a kisebb európai és ázsiai gyártókat. Ugyanakkor érdekes megjegyzést tett ezzel kapcsolatban az USB Warburg egyik tokiói elemzője, aki szerint a Sony ugyan a számára legfontosabb négy tevékenység között tartja számon a mobiltelefon-gyártást, de ezen belül csak a negyedik, a leggyengébb helyen.
A japán gyártók (Matsushita, Sony) dilemmája, hogy bár a hazai piacukon jól teljesítenek, az ottani mobiltelefon-rendszerek inkompatibilisek az európaiakkal, ami gátolja nemzetközi térnyerésüket. A japán, a koreai (Samsung) cégeknek, illetve a piaci második egyesült államokbeli Motorolának némi reményt ad, hogy ha a 2,5G-s és 3G-s mobiltelefon-hálózatok születésével egyidejűleg piacra tudnak lépni az ezeken használható készülékeikkel, akkor – ezen az új területen – talán megelőzhetik, hogy a Nokia itt is megszerezze a vevők túlnyomó többségét. Az ázsiaiak emellett felvásárolhatják a mostani visszaesés európai veszteseinek (Alcatel, Philips) érintett üzletágait.
Eközben a háttérben megjelent egy igazi informatikai ipari bálna: a Microsoft, amely vezeték nélküli technológiákat fejlesztő stockholmi központjából operációs rendszerekkel és mini webkeresőkkel bombázza a palmgépek és a mobiltelefonok gyártóit. A japán Mitsubishi és a francia Sagem már gyárt palmméretű mobilkészülékeket Microsoft-szoftverekkel és hamarosan csatlakozik hozzájuk a Sony, a Samsung és a brit Sendo start-up cég is. A Microsoft mellett szól, hogy az adatátviteli, internetes szolgáltatások szorosabb kapcsolatba hozhatják egymással az asztali számítógépeket és a mobilberendezéseket.
keret
A mobiltelefon-gyártók a következőképpen állnak fel a konszolidáció előtt. A Nokia profitáldozat árán is 40-re akarja növelni jelenlegi mintegy 30 százalékos piaci részesedését. A Motorola a következő generációs berendezések piacából akar többet megszerezni jelenlegi 15 százalékos piaci részénél, de az ázsiai gyártók megelőzhetik e téren. Az Ericsson, amely 10 százalékos részesedéssel rendelkezik, összeáll a Sonyval, hogy talpon maradhasson. A Matsushita a konszolidáció nyomán bezárandó európai üzemekkel növelheti 8 százalékos piaci részesedését. A 7 százalékkal bíró Siemens jó eséllyel talpon maradhat, de ehhez Ázsiában és az USA-ban is teret kell nyernie. A Philips 5 százalékát talán a Matsushita vagy a Samsung szerezheti meg. Utóbbinak európai partnerre van szüksége 5 százaléka bővítésére. A 6 százalékos részesedéssel bíró Alcatel elbúcsúzhat az üzletágtól, ha nem talál megfelelő ázsiai partnert.
